Ellentmondások hálójában felértékelődik a szuverenitás, vagy az utak csapdába futnak

A gazdasági szuverenitás kérdését helyezte középpontba az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének panelbeszélgetése, egyben arra is keresték a választ a meghívott vendégek, mit jelent ma gazdaságilag szuverénnek lenni az Európai Unió tagjaként – számolt be róla az Origo.

Az állam azon képessége, hogy az önérdekét kövesse – ebben foglalható össze a szuverenitás lényege, és alapjában minden állam története erről szól – kezdte a kerekasztal-beszélgetést Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Kiemelte, az Európai Unió a saját szabályait nem tartja be, és ezt lényegében büszkén hangoztatja, ám ezzel a saját rendszerét teszi tönkre, amelyet évtizedek alatt felépített.

Sebestyén Géza, a BCE docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a ciklikusságot említette, változó, mikor fontos, hogy különvéleményünk, választásunk lehessen. Most viszont ez kiemelten fontos, amit jelzett a pandémia is, amikor az ellátási láncok szétestek. Napjainkban, ha lehet, a döntés szabadsága még fontosabb. 

– jelentette ki Lánczi Tamás, rámutatva egy ellentmondásra, de ugyanígy érezhető ellentmondás a közlekedés elektrifikációjában is. Ugyanakkor Kína nem kötelezte el magát kizárólagosan egyetlen technológia mellett sem, ami versenyelőnynek bizonyul – ezzel szemben az európai iparpolitika elhibázott.

Magyarország az orosz–ukrán háború kitörése óta egyre nagyobb hangsúlyt fektet a gazdasági semlegességre. Palóc André szerint nem elfordultunk, és nem elpártoltak tőlünk. Ha minél több helyen van tárgyalópartner, annál inkább van választási lehetőség, ha pedig fogynak a kereskedelmi partnerek, szűkül a mozgástér. A moralitás mögött üzlet van, a racionalitást nem célszerű keresni ott, ahol egyszerre zajlik zöldítés, és nyitják újra a szénbányákat.