Szükségállapotban várja a déli ország, hogy meginduljanak ellene az amerikai repülők

Szükségállapot kihirdetéséről írt alá rendeletet Nicolás Maduro venezuelai elnök az Egyesült Államok fegyveres támadása esetére. A dokumentum különleges felhatalmazást ad az államfőnek, hogy „azonnal átvegye a katonai ellenőrzést az infrastruktúra, a közszolgáltatások, az olaj- és gázipar, valamint más iparágak fölött” – ismertette az alelnök, Delcy Rodríguez. Mint mondta, a szükségállapot kihirdetésének célja az ország területi integritásának, szuverenitásának, függetlenségének és létfontosságú stratégiai érdekeinek védelme. Jelezte továbbá, hogy a dokumentum azonnal hatályba lép, ha "az Egyesült Államok fegyveres erői agressziót mernek elkövetni Venezuela ellen”. A venezuelai alelnök azt állította, hogy az Egyesült Államok Venezuela természeti erőforrásainak, különösen a világ legnagyobb olajkészleteinek megszerzésére törekszik.

Amerikai hadihajóflotta indult Venezuela ellen?

Idén Augusztusban az Egyesült Államok nyolc hadihajót küldött Venezuela közelébe. Az utóbbi években ez egyik legnagyobb amerikai katonai jelenlét a térségben – mutatott rá a The Washington Post. A hivatalos indoklás szerint a lépés célja a drogkartellek elleni fellépés, azonban a helyzet sokkal inkább erődemonstrációnak és politikai üzenetnek tűnik. A venezuelai vezetés élesen elítélte a fejleményeket. Nicolás Maduro szerint az amerikai katonai jelenlét „az ország szuverenitásának megsértése”, és hadgyakorlatok elrendelésével reagált. Elemzők szerint a lépés újabb fordulat az amúgy is feszült amerikai–venezuelai kapcsolatokban, és könnyen nagyobb konfliktusba válthat.

Venezuela egykor a világ meghatározó olajpiaci nagyhatalmai közé tartozott

Sokan nem tudják, de az ország rendelkezik a földkerekség egyik, ha nem épp a legnagyobb ismert nyersolajtartalékával. Venezuela olajpiacra való belépésének kezdete 1914-re tehető, amikor megnyílt a Zumague nevű olajkút. Ez volt az ország első kereskedelmi olajkútja, és meg is ágyazott annak a felfutásnak, melynek következtében 1950-re Venezuela a világ negyedik leggazdagabb országa lett az egy főre jutó jövedelem tekintetében. 1970-ben ráadásul az országot a térség legstabilabb demokráciájaként tartották számon, egy olyan időszakban, amikor Latin-Amerika országainak többségét katonai diktatúrák uralták. 

Az 1980-as években azonban Venezuelában is elindult egy olyan, kedvezőtlen fejleményeket eredményező folyamat, amelyből a mai problémák jelentős része levezethető: az olajár csökkenésével és a globális recesszióval a demokratikus berendezkedés is megroppant. Ezek az események az ország egész gazdaságát érintették, és idővel súlyos adósságspirálba taszították Venezuelát. Az 1980-as évek végére Caracas odáig jutott, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kért pénzügyi segítséget.

Mindez pedig heves társadalmi elégedetlenséget okozott, ráadásul megugrott az infláció is, tovább nehezítve a venezuelai lakosság mindennapjait. A venezuelai kormányzat legnagyobb hibája az volt, hogy nem tudta diverzifikálni, azaz több lábra állítani az ország gazdaságát. Más szavakkal: Venezuela túlságosan függött a kőolajtól – az exportbevételek nagyjából 80 százalékát, míg a teljes GDP majdnem harmadát az olaj adta.

A társadalmi elégedetlenségek végül olyan súlyosak lettek, hogy kellően megágyaztak Hugo Chávez hatalomra jutásának, aki 1998-ban megnyerte az elnökválasztást. Elődeihez hasonlóan, Chávez szintén jelentős részben az olajra támaszkodott az ország működtetéséhez. Ez addig persze fenntartható volt, amíg az olaj ára magasan állt. Chávez 2013-as halála után azonban az ország új vezetője, Nicolás Maduro szembe kellett hogy nézzen az olajár összeomlásával (2014 második felében), ahogy Szaúd-Arábia felpörgette a kitermelését, hogy növelje a piaci részesedését, alacsonyan tartva a szénhidrogén árát. Mindez pedig újabb gazdasági összeomláshoz vezetett Venezuelában. A válság lényegében azóta sem enyhült, mi több, a venezuelai olajkitermelés mára szinte teljesen összeomlott.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.