Nőtt az érdeklődés a gázháború miatt

Az orosz– ukrán gázkrízis kirobbanása után a megszokottnál jóval nagyobb érdeklődésről számoltak be az alternatív energiaforrásokkal foglalkozó hazai cégek. Vevőik elsősorban az olyan készülékeket keresik, amelyekkel akár teljes egészében helyettesíteni lehet a gázfűtést. Ilyenek például a növényi tüzelőanyaggal fűthető biomasszakazánok és erőművek, illetve a környezet energiáját hővé alakító hőszivattyúk.

Véghely Tamás, a Gaiasolar Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint mintegy háromszorosára ugrott a cég termékei iránt érdeklődők száma az elmúlt napokban. Meglátása alapján ez a gázkrízis kísérőjelensége, a 2006-os gázvita idején a cég hasonló élénkülést tapasztalt.

Mintegy ötször több megkeresésről számolt be Vörös Gyöngyi, a Pannon Pellet Energiaszolgáltató Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy az érdeklődők többsége eláll a vételtől, miután megtudja, hogy csak évek után megtérülő és viszonylag költséges beruházásról van szó.

Az alternatív fűtési eljárások amellett, hogy ellensúlyozzák a földgáztól való függőséget, a gázénál nagyobb hatásfokkal működnek. Egy köbméter földgáz kiváltható körülbelül két kilogramm biomasszával, a tüzelőanyag ára pedig mindössze 35 százaléka a földgázénak. A fából vagy lágy szárú növényekből sajtolt fűtőanyag, a pellet ára kilónként 50 és 60 forint között mozog, míg a hőszivattyúk működtetéséhez csak az elektromos energiát kell megfizetni.

A kisebb, lakásban használható kazánok ára 350 ezer forintnál kezdődik, míg a bonyolultabb, kondenzációs berendezések, illetve a hőszivattyúk a félmillió forintos árszinttől érhetők el. Az elsősorban üzemek fűtésére használható biomassza-erőművek pedig már mintegy 30-40 millió forintot kóstálnak. A zöldenergiával működő berendezések felszereléséhez jelenleg 30 százalékos állami támogatást lehet igényelni az Energia Központ Kht.-től. Az üzletágban működők szerint ugyanakkor a központi támogatás nem sokat nyom a latban, mivel az akár féléves ügyintézési procedúra inkább eltántorítja a vevőket.

Véghely Tamás ügyvezető úgy látja, idehaza semmilyen kormányzati koncepció nem létezik az alternatív technológiákra vonatkozóan, holott az elterjedés számos területen – például oktatás, PR – erőteljes állami beavatkozást igényelne. Véleménye sze-rint a meghonosításra 2013-ig rendelkezésre álló százmilliárd forintos keret erre elegendő lenne, ha a pénzt jól használnák fel. Az egyik fő probléma, hogy az uniós országok közül egyedül Magyarországon nem létezik megújuló energiára vonatkozó törvény. Véghely szerint a szabályozás hiányossága miatt nagy számban jelentek meg a piacon a hozzá nem értő cégek.

Szintén az állami részvétel hiányát kifogásolta Tóth Dezső, a növényi tüzelőanyagot használó kazánokat és erőműveket gyártó Bioláng Kft. tulajdonosa. A vállalati vevőket kiszolgáló cég vezetője szerint az érdeklődők főként a hitelek megdrágulása miatt állnak el a vételtől. A hiányzó forrásokat állami pénzekből lehetne pótolni. Ez szerinte megtérülne, mivel hazánknak Európában az egyik legjobbak az adottságai a szalmatüzelést illetően. Tóth szerint komoly nehézséget jelent a cégnek az is, hogy az érdeklődők nagy része kizárólag a rövid távú kiadáscsökkentésben gondolkodik. A kivételek közé tartozik például a General Electric, amely biomassza-erőművel szerelte fel egyik üzemét, hogy helyettesítse a földgázellátást. VG