A tavalyi évben Magyarországon 523,5 milliárd forintot költöttünk gyógyszerekre, mely az előző évihez képest 6,55 százalékos növekedést jelent. A KSH által közzétett 6,1 százalékos éves inflációt figyelembe véve ez reálértéken minimális mértékű, 0,45 százalékos növekedésnek felel meg. Mindez több mint 318 millió 391 ezer doboz gyógyszer ára volt.
A közzétett adatok szerint egy átlagos magyar évi 31,7 doboz gyógyszert fogyaszt, ami – a lakosságnak és az egészségbiztosításnak összességében – fejenként mintegy 52 ezer forintba került. Megfordult tehát a 2007-es csökkenő trend, ami a két évvel ezelőtt életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény nyomán bontakozott ki. Akkor ugyanis névértéken számítva is több mint 4 százalékos szűkülést volt kénytelen elkönyvelni a piac – írja a WEBBeteg a Szinapszis által elvégzett felmérés alapján.
Az eladott dobozszám a 2007-es adatoknál 2,69 százalékkal lett magasabb. Az adatokat vényköteles és recept nélküli gyógyszerek szerinti bontásban vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi gyógyszercsoportban az eladott dobozszám átlag fölötti mértékben, 5,52 százalékkal növekedett 2008-ban, míg a vényköteles készítmények körében mindössze 1,22 százalékkal bővült a piac (az előző évi 9 százalékos visszaesés után).
A gyógyszerekre fordított összeget vizsgálva ennél is nagyobb különbség tapasztalható a két gyógyszercsoport között. Míg a nem vényköteles, szabadon reklámozható készítményekre összességében 13,72 százalékkal költöttünk többet 2008-ban, mint az azt megelőző évben, a receptköteles gyógyszerekre fordított összeg mindössze 3,09 százalékkal nőtt (azaz reálértéken mintegy 3 százalékkal csökkent).
2003-hoz képest az eladott dobozszám 3,4 százalékkal csökkent (329,6 millióról 318,4 millióra), míg a gyógyszerekre fordított összeg névértéken 43,6 százalékkal nőtt (364,7 milliárd forintról 523,5 milliárdra). A két nagy gyógyszercsoportot vizsgálva az elmúlt öt év egyértelműen a nem vényköteles, reklámozható készítmények piacának a térnyeréséről szólt. Míg öt év alatt névértéken 26,3 százalékkal növekedett a vényköteles termékekre fordított kiadás, a nem vényköteles készítményeknél az emelkedés 46,3 százalék.
