Hátszelet kér a hazai vasút

Tartós versenyhátrányban van a hazai vasút a közúthoz képest, holott hivatalosan éppen a teher- és személyszállítás minél nagyobb hányadának a vasútra terelése a cél. Mégis csak az autópálya-építések látványosak – tavaly 165 kilométernyit adtak át 442 milliárd forintból –, új sínpálya viszont alig épült a rendszerváltás óta. Kivétel csak a Szlovénia felé vezető 5. korridor. A meglévő hálózat korszerűsítése is elmarad a kívánalmaktól – mutatott rá a Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója, Berényi János tegnapi tájékoztatóján.

Nem sok jóval kecsegtetnek a fejlesztési tervek sem. A 2007–13-as Közlekedés operatív program (Közop) indulásakor a vasút még 1000 milliárdos beruházás várományosa volt, ma már a felének is örülhet, de ezen belül csak a székesfehérvári vonalfejlesztés tűnik sínen lévőnek. Igaz, Bajnai Gordon gazdasági miniszter a minap bejelentett 1800 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomag részeként 400 kilométer új vasúti pályáról is beszélt, de erről egyelőre több nem tudható.

Az elmúlt két évben viszont évi 900 millió forinttal segítette az állam a kombinált fuvarozás fejlesztését. Az idén már csak 730 millió jut a területre, ráadásul e piacból még le is csippentenek a közúti szállítók, mivel az állam a múlt nyáron feloldotta a hétvégi kamionstopot, s azóta sem állította vissza.

A szabályozás még bünteti is a vasutat használókat. A 7,8 ezer kilométeres hálózat egészén kell pályahasználati díjat fizetni, miközben a 31 ezer kilométernyi közúthálózatnak csak a 3 százalékán, s ott is jóval kevesebbet. Kilométerenként az autópályadíj tavaly 20 fillér volt, míg a síndíj 3,5 forint. Bár az üzemanyaggal jövedéki adót is fizetnek az úthasználók, az autópályadíj ezzel is csak 80 fillérre nő. A vasúti pálya használatának mértékében egyébként az EU-n belül Magyarország a hatodik. „Emiatt az Oroszország felőli tranzit egy része Szlovákián és Ausztrián át elkerüli Magyarországot, sőt, északabbira lévő útvonalat is talált Fehéroroszországon és Lengyelországon át” – mondta lapunknak Berényi János.

Csúszik a használatarányos útdíj bevezetése is, amellyel öszszehasonlíthatóvá tehetnék a közutat a vasúttal. A 2009. nyári, „legeslegkésőbbi” határidőt újabb egy-két évvel tolták ki, emiatt Berényi János szerint 80 milliárd forint bevételtől esik el az állam.

A vasút részaránya a hazai áruszállításban folyamatosan csökken, tavaly már csak 26,7 százalék volt. A Magyar Vasúti Egyesülés (MVE) a napokban minden országgyűlési képviselőnek elküldte a javaslatát, amelyben a hazai vasút versenyképességét javító intézkedéseket kér a kormánytól. Többek között 20 százalékos pályahasználati díjkedvezményt kér a kombinált vasúti áruszállításnak, s hogy legyen összehasonlítható a vasúti és közúti pályahasználat, továbbá mielőbb vezessék be a használatarányos útdíjat. Az autópályadíj bevételéből juttasson pénzt vasútfejlesztésre is, a MÁV számára biztosítsa a beruházásaihoz szükséges forrást, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. segítse a vasúti fejlesztések felgyorsítását, az egyébként is állami támogatással létesülő logisztikai központokhoz pedig létesüljön vasúti összeköttetés is.

A vonalon új megálló létesült a ferihegyi I-es terminálnál két peronnal, lifttel is megközelíthető gyalogos felüljáróval, térvilágítással és videokamerás térfigyelővel. Következik a pestszentlőrinci állomás vágányfelújítása.

A vonalon új megálló létesült a ferihegyi I-es terminálnál két peronnal, lifttel is megközelíthető gyalogos felüljáróval, térvilágítással és videokamerás térfigyelővel. Következik a pestszentlőrinci állomás vágányfelújítása.-->