Kínos mellékhatás nélküli fájdalomcsillapítás
A Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társaságának ma kezdődő kongresszusán a szakemberek úgy fogalmaztaK: általános elv, hogy az opioidokat olyan dózisban kell rendelni, hogy a betegek fájdalma enyhüljön vagy teljesen megszűnjön. Embey-Isztin Dezső, az Országos Onkológiai Intézet Fájdalom Ambulanciájának vezető főorvosa szerint a gyógyszeradagot fokozatosan kell emelni, elvi felső határ nincs. Ám a dózis növelését és így a hatékony fájdalomcsillapítást az opioidok okozta mellékhatások sokszor nem teszik lehetővé.
Ezek között van a légzési elégtelenség, a hányinger, a hányás, a székrekedés, a viszketés, a vizeletürítési nehezítettség, az idegrendszeri mellékhatások. Szerencsére a legtöbbel szemben egy idő után tolerancia alakul ki, de addig is a hatások tüneti szerekkel enyhíthetők. Egyetlen mellékhatás iránt nem alakul ki tolerancia, ez a székrekedés, amely addig áll fenn, amíg a beteg az opioidot szedi. Ám a tapasztalatok szerint a gyógyszerek közül az opioidok 50–90 százalékban makacs székrekedést okoznak.
Ezért is jelentős annak az új innovatív gyógyszernek a forgalomba hozatala, amely csak a belekben hat, csak a székrekedést szünteti meg, az opioidok fájdalomcsillapító hatását nem. A szerrel az összes kötelező, szigorú követelményeknek megfelelő, egészséges önkénteseken és betegeken elvégezték a klinikai vizsgálatokat. Ennek eredményeként 2008-ban az USA-ban, Kanadában és Európában is megkapta a forgalomba hozatali engedélyt.
Az Egyesült Államokban tanulmányt végeztek, amelyben kiszámolták, hogy az ápolásra szoruló idős betegeknél a székrekedés hagyományos kezelési költsége évente személyenként 2253 dollár (kb. 500 000 forint). Az új gyógyszerrel jelentős költségmegtakarítást lehet elérni, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos - állítják a szakemberek.
A mákkivonat fájdalomcsillapító hatásának leírása már a Krisztus előtt 5000 évvel született sumér írásokban is fellelhető. Thomas Sydenham a 17. századi, latin nyelvű Praxis Medica című művében már leírja, hogy a fájdalom és a szenvedés enyhítésére a leghatékonyabb szer az ópium. Megállapítása ma is helytálló. Azóta annyi változás történt, hogy az ópiumból 1803-ban Sertürner kivonta a morfint, és néhány félszintetikus és szintetikus korszerű morfinszármazék a betegek rendelkezésére áll. Ezeknek a közös neve opioid, és jelenlegi ismeretek szerint is a legerősebb fájdalomcsillapító gyógyszerek.
