Így értelmezi a Legfelsőbb Bíróság döntését a megyei önkormányzat. Ezzel 2,5 milliárd forinttól esett el a kórház az elmúlt időszakban, és sérült a betegek testi és lelki egészséghez való joga. Ugyan a megyei kórházban az eredeti állapotot már nem lehet visszaállítani, de a törvénysértésről tárgyalni kíván a megye az Egészségügyi Minisztériummal. Ám a szaktárcát azóta már - Molnár Lajos és Horváth Ágnes szabad demokrata miniszterek után - a kisebbségben kormányzó MSZP által jelölt Székely Tamás vezeti, aki tavaly decemberben kezdeményezte a kapacitás törvény módosítását. E szerint már nem a miniszter, hanem a régiók döntenek a szükségletek alapján megállapított gyógyító kapacitásokról.
Emlékeztetőül: az úgynevezett kórházi kapacitás törvény alapján az aktív ágyak száma 2007. elején 60 ezerről 44 ezerre csökken, s ezzel párhuzamosan a krónikus, ápolási, és rehabilitációs célokat szolgáló ágyszám 20 ezerről 27 ezerre nőtt. Az összes kórházi ágyszám közel 11 százalékkal, 80 ezerről 71 ezerre mérséklődik. Mivel akkor a Regionális Egészségügyi Tanácsok nem tudtak egyezségre jutni arról, hogy az egyes kórházakban miként alakuljon az aktív és a krónikus ágyszám, Molnár Lajos döntött. Ezzel egy időben arról is határoztak, hogy a Szabolcs utcai, a MÁV és a Honvéd kórház egyesült, s megalakult az Állami Egészségügyi Központ. Megszűnt továbbá a Svábhegyi Gyermekkórház, illetve az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet eszközei is. Kérdés, hogy a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése milyen lavinát indíthat el a hazai kórházi rendszerben.
