Paks: még több olcsó áram

Három fő feladata van az idén a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek: az erőműbővítés előkészítése, a már folyó teljesítménynövelés befejezése és az üzemidő-hosszabbítás megkezdése – közölte tegnap Kovács József vezérigazgató. A bővítéssel kapcsolatos döntés-előkészítést a tavaly elfogadott energiapolitikai koncepció szabta a kormány feladatául, abból kiindulva, hogy célszerű a legolcsóbb áramot adó blokkal vagy blokkokkal pótolni az idővel leselejtezendő más erőművek kieső kapacitásának egy részét.

Paks tavaly kilowattóránként 10,16 forintért adta el az általa termelt villamos energiát anyavállalatának, az MVM Zrt.-nek, miközben az áram piaci ára 14–20 forint között mozgott. A paksi villamos energia – az MVM kereskedelmi portfóliójának egyik meghatározó elemeként – nélkülözhetetlen az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő, tehát a piaci árszint alatt áramhoz jutó fogyasztók kiszolgálásában. Tavaly Paksról származott a hazai előállítású villamos energia 37,2 százaléka.

Az új blokkal kapcsolatban azonban csak akkor indulhat be bárminemű tervezés, ha a beruházáshoz az Országgyűlés előzetesen elvi hozzájárulását adja. Erre, mint tegnap megírtuk, a tavaszi ülésszak alatt kerülhet sor.

A még csak körvonalakban létező elképzelés szerint Pakson két új blokk épülne, az elsőt 2020-ban, a másodikat 2025-ben helyeznék üzembe. Azért kell már most hozzálátni az előkészületekhez, mert az engedélyezés legalább három, a tendereztetés, a tervezés, az építés, a szerelés és az üzembe helyezés pedig egyaránt két-két évbe kerülne. (A folyamat első elemeiben van némi időbeli átfedés.) Az előkészületek megkezdésére ösztönöz az is, hogy a világ atomerőmű-építési lázban ég, s a gyártók kapacitásait már évekre előre lekötötték. Egy blokk típustól föggően 3-5 milliárd euróba kerül.

Kovács József szerint Pakson a Magyarországon már bevált nyomottvizes blokkot célszerű építeni. Olyan gyártótól kell majd rendelni, amelynek a terméke műszaki és biztonsági szempontból is megfelel az európai közműkövetelményeknek (European Utility Requirement). Mint lapunknak elmondta, a lehetséges kivitelezői lista így is hosszú, rajta van a francia Areva, az amerikai GE, továbbá orosz és japán gyártók. Az első, várhatóan ezer megawattos új blokk termelését a hazai villamosenergia-rendszer könnyen be tudja fogadni. Hűtése a Duna vizével közvetlenül is megoldható a folyó túlmelegítésének kockázata nélkül, de bevethető a Heller-Forgó hűtőtorony is. Bár az egység üzemanyag-ellátása kapcsán Paks több forrásban is gondolkodik, alapvetően továbbra is az európai szinten is kiválónak számító orosz TVEL-től vásárolna.

Időarányosan jól halad a társaság a meglévő blokkok teljesítményének a növelésével is. A négy, eredetileg egyenként 440 megawattos egység mindegyike 500 megawattos lesz. A beruházássorozat 2005-ben indult, s az idén zárul. Az eddigi 150 megawattnyi bővítés 4,7 milliárd forintba került, vagyis egy megawattnyi új kapacitás körülbelül 30 millió forint volt, ez a vezérigazgató szerint igen versenyképes ár.

A harmadik fő feladatra, az élettartam-hosszabbításra vonatkozó programját Paks az előírtnál egy hónappal korábban, tavaly novemberben adta be az illetékes hatósághoz. A projekt a már folyamatban lévő blokkfelújításon alapul. Ezek nélkül, vagyis az eredeti tervek szerint az 1982–87 között épült blokkokat 2012–17 között le kellene állítani, így viszont még 2017–32-ig szolgálhatnak.

A gazdasági válság miatt nem készül a társaság elbocsátásokra, egyik elsődleges célja a foglalkoztatási szint megőrzése. Az új feladatok és az elmúlt években nagyobb lendületet vett nyugdíjazás miatt még új szakemberekre is szüksége van. Kérdés, hogy az idén várhatóan alacsonyabb áramárak és kisebb kereslet miatt nem kell-e mégis lefaragnia a kiadásaiból. „Gazdasági hatékonyság monitoringprogramunkban minden költségelemet tételesen és részletesen ismerünk, a kiadásokat befolyásoló folyamatokat pedig kézben tartjuk” – szögezte le lapunknak a vezérigazgató. Pakson egyébként kihasználják az MVM csoporton belüli szinergiákat, s új szemléletű vállalatirányítást építenek ki. VG

Az atomerőműben termelt áram ára 1992 óta minden évben az infláció növekedésénél kisebb mértékben emelkedett. 141,1 milliárd forintos árbevétele 17 százalékkal haladta meg az előző évit, nyeresége folyamatosan infláció körüli.

Az atomerőműben termelt áram ára 1992 óta minden évben az infláció növekedésénél kisebb mértékben emelkedett. 141,1 milliárd forintos árbevétele 17 százalékkal haladta meg az előző évit, nyeresége folyamatosan infláció körüli.-->