A 2007-es év csökkenése után 2008-ban ismét többet költött a lakosság gyógyszerekre, bár a korábban feltételezettekhez képest alacsonyabb mértékben. A múlt évi gyógyszerpiaci trendeket a WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából a Szinapszis Kft. elemezte.
Az 523,5 milliárdos gyógyszerkiadás mögött több mint 318 millió 391 ezer doboz gyógyszer állt. Egy átlagos magyar emberre évi 31,7 doboz jutott, ami – a lakosságnak és az egészségbiztosításnak összességében – fejenként mintegy 52 ezer forintba került. Megfordult tehát a 2007-es csökkenő trend, ami a két évvel ezelőtt életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény nyomán bontakozott ki. Akkor ugyanis névértéken számítva is több mint 4 százalékos szűkülést volt kénytelen elkönyvelni a piac. Az eladott dobozszám a 2007-es adatoknál 2,69 százalékkal lett magasabb. Mivel a gyógyszerköltés névértéken ezt meghaladó mértékben nőtt (6,55%), az adatok a gyógyszerek dobozonkénti átlagos árának névértéken történő emelkedésére utalnak, ugyanakkor reálértéken számolva már a gyógyszerek árának csökkenését mutatják.
Az adatokat vényköteles és recept nélküli gyógyszerek szerinti bontásban vizsgálva az tapasztalható, hogy az utóbbi gyógyszercsoportban az eladott dobozszám átlag fölötti mértékben, 5,52 százalékkal növekedett 2008-ban, míg a vényköteles készítmények körében mindössze 1,22 százalékkal bővült a piac (az előző évi 9 százalékos visszaesés után). A gyógyszerekre fordított összeget vizsgálva ennél is nagyobb különbség tapasztalható a két gyógyszercsoport között. Míg a nem vényköteles, szabadon reklámozható készítményekre összességében 13,72 százalékkal költöttünk többet 2008-ban, mint az azt megelőző évben, a receptköteles gyógyszerekre fordított összeg mindössze 3,09 százalékkal nőtt (azaz reálértéken mintegy 3 százalékkal csökkent).
Valamivel átlag fölötti mértékben (9-11%) növekedett a speciális – járóbeteg-ellátásban, szakorvos ellenőrzése mellett illetve a csak egészségügyi intézmények számára kiadható – gyógyszercsoportok forgalma. Habár arányaiban kevesebbet fordított az ország vényköteles gyógyszerekre 2008-ban, továbbra is ez a termékkör teszi ki az egészségügyi kiadások csaknem 64 százalékát – igaz, a támogatás miatt ez az összeg csak részben jelentkezik közvetlenül a lakosságnál.
A recept nélkül forgalmazható készítmények közül (amelyek összességében már a forgalom több mint 26 százalékát teszik ki) legnagyobb mértékben a láz-és fájdalomcsillapítók, valamint a megfázásos tünetek megelőzésére és kezelésére szolgáló termékek fogytak. Népszerűek még az emésztést elősegítő és gyomorpanaszok kezelésére szolgáló készítmények is. Átlag fölötti mértékben tudták növelni eladásaikat a patikán kívül (drogériákban, benzinkutaknál) is árusítható gyógyszerek forgalmazói.
A 2003-as adatokhoz képest az eladott dobozszám 3,4 százalékkal csökkent (329,6 millióról 318,4 millióra), míg a gyógyszerekre fordított összeg névértéken 43,6 százalékkal nőtt (364,7 milliárd forintról 523,5 milliárdra). A két nagy gyógyszercsoportot vizsgálva az elmúlt öt év egyértelműen a nem vényköteles, reklámozható készítmények piacának a térnyeréséről szólt. Míg öt év alatt névértéken 26,3 százalékkal növekedett a vényköteles termékekre fordított kiadás, a nem vényköteles készítményeknél az emelkedés 46,3 százalék.
Tavaly a legsikeresebb gyógyszergyár a Sanofi-Aventis volt, amely a piac mintegy 10 százalékát mondhatta magáénak, és 10,8 százalékkal tudta növelni forgalmát. A Richter Gedeon és az Egis áll a lista második illetve harmadik helyén, ám 2008-ban csekély mértékű forgalomcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni.
A Szinapszis Kft. 2008. októberi – korábban publikált – felmérése szerint a magyar háztartások egészségügyi kiadásainak összege 2008-ban havonta átlagosan 12 ezer forint körül alakult, de a folyamatosan gyógyszert szedő, krónikus betegek körében ez a szám magasabb, havonta átlagosan 14 ezer forint. Bár a lakosság egészségügyi kiadásai átlagosan csökkentek az elmúlt évekhez képest, a legnagyobb (és talán legfontosabb) kiadási tétel, a receptre kapható gyógyszerekre fordított összegek nőttek: míg 2007-ben átlagosan 1200 forintos költségnövekedést könyvelhettünk el, addig 2008-ban 1600 forintra rúgott ez az összeg, ami közel 30 százalékos növekedés az előző évhez képest.
