A válság miatt zsugorodik a logisztikai piac

A prognosztizált, közel 4 százalékos bruttó hazai termék (GDP) csökkenése a logisztikai teljesítmény 8-10 százalékos gyengülését eredményezheti – mondta Nick Murray, a DHL Supply Chain ügyvezető igazgatója a DHL–MLBKT tegnapi szakmai konferenciáján. A csökkenő külföldi és hazai kereslet miatt a piac tartós lassulásnak néz elébe, az utóbbi tíz év második legnagyobb visszaesése következett be a külkereskedelmi forgalom mindkét irányában. Az import zuhanását részben az magyarázza, hogy jelentős hányadát a kivitelre termelők használják fel, de a gyengülő belső kereslet és az energiahordozók világpiaci árának drasztikus csökkenése is közrejátszott a számok alakulásában. Az export kilátásai egyre borúsabbak, az európai makrogazdasági adatok az importkereslet számottevő mérséklődését vetítik elő.

Gecse Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tanácsosa elmondta: az országok logisztikai versenyképességét vizsgáló Logistics Performance Indexet (LPI) elsőként a Világbank mérte fel 2007-ben, közel 150 országra kiterjedően. A vámkezelési hatékonyságot, a közlekedési és információtechnológiai infrastruktúrát, a nemzetközi szolgáltatások elérhetőségét és megfizethetőségét, a szállítmányok nyomon követési rendszerét, a logisztikai költségeket és a szállítmányok célba érésének pontosságát vizsgáló mutatószám alapján felállított rangsorban Magyarország a 35. helyen szerepel.

A Cushman & Wakefield által kétévente elvégzett, a legjobb logisztikai helyszín megítélésére vonatkozó felmérés bizakodásra adhat okot – mondta –, hiszen hazánk Belgiumot és Hollandiát követően a harmadik. A 25 európai országra kiterjedő felmérés vizsgálja az út- és vasúthálózat sűrűségét és terheltségét, az áruforgalmat, az ország földrajzi pozícióját és népsűrűségét, valamint a különböző felmerülő költségeket (telekár, építési és munkaerőköltség, telek- és raktárkínálat, bérleti díjak).

Pál Attila, a DHL Global Forwarding kereskedelmi igazgatója úgy véli, a megrendelők számára rövid távon kedvező folyamatok hosszú távon a nagy és tőkeerős szolgáltatók előnyéhez, a piac szűküléséhez vezetnek. A jelenlegi nyomott – akár 80 százalékkal is kedvezőbb – árak és a különböző gazdasági intézkedések – például az ez év február elsején az Egyesült Államokban életbe lépett átvizsgálási szabályozás, a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó rendelkezések, a közúti használatarányos útdíj bevezetésének az elmaradása – átrendezik a piacot.

Póti Miklós, a DHL Global Forwarding regionális tengeri szállítmányozási igazgatója szerint már most megfigyelhető a fuvarozási módozatok közötti átrendeződés, a légi forgalom egy része már a tengerit gyarapítja. A 2004 óta folyamatosan emelkedő fuvardíjak egyik napról a másikra megtorpantak, és két hónap alatt némely viszonylatban akár 80 százalékos esés is bekövetkezett.

Dejcző László, a DHL Freight ügyvezető igazgatója szerint a csökkenő árumennyiség és a finanszírozási nehézségek a Magyarországon közel 20 ezer kis- és mikrovállalkozást tömörítő közúti fuvarozói piacot érintették a legérzékenyebben. A nyomott fuvardíjak, a fizetési határidő kitolódása, a kereskedelmi partnerországok gazdasági nehézségei a szolgáltatói piac zsugorodásához vezetnek. A költségcsökkentő, illetve hatékonyságnövelő megoldások – például jobb fuvartervezés, a szolgáltatók közötti összefogás – átmeneti megoldást jelenthetnek a piac szereplői számára.

Az Air France-KLM Cargo képviseletében Hans Korbijn kifejtette: a légi kargószállítmányozás jelenlegi helyzete elkeserítő, és a kormányok részéről eddig nem történtek konkrét intézkedések. A Baltic Dry Shipping Index – amely azt jelzi, mennyibe kerül az áru eljuttatása a világ egyik részéről a másikra – 94 százalékos visszaeséséről számolt be a múlt év júniusához képest, bár véleménye szerint a jövőben közel 200 százalékos drágulás várható.

A szállítmányozási módozatok negyedik típusát képező vasúti fuvarozás kapcsán hangzott el, hogy annak továbbra is jelentős a versenyhátránya a közútihoz képest. Infrastrukturálisan, valamint a pályahasználati díjak tekintetében egyaránt változtatások szükségesek a felzárkózáshoz. Ezen árutovábbítási mód részaránya folyamatosan csökken, a hazai szállításban tavaly már csak 26,7 százalékot ért el. Szakértők szerint az állami támogatással létesülő logisztikai központok vasúti összeköttetésének megteremtése és a közúton bevezetendő használatarányos útdíj hozzájárulna az ágazat erősödéséhez.

Somogyi Attila – az SSI Schafer képviseletében – az Oriflame példáján mutatta be a raktárátalakítással elérhető megtakarításokat. Korszerűsítéssel és félautomatizált rendszer bevezetésével a négy országban meglévő, összesen nyolcezer négyzetméter raktárterületet a felére, az alkalmazottak számát pedig 42 százalékkal csökkentették. Kiemelte: jelen körülmények között az átlagos megtérülés öt-hét évre nőtt, de ez a közel 1,5 millió forintos beruházás számítások szerint már a harmadik év végén nyereséget hoz.

Az átfogó optimalizálás fontos elemét képező munkaerőt és annak költségvonzatát vette górcső alá előadásában Tóth Rozália, a Praca Outsourcing Zrt. képviseletében. Szerinte a munkaerő-kölcsönzés mint foglalkoztatási forma erőteljes felértékelődése várható a piacon, mert ez teljesíthetővé teszi a gazdasági receszszió által generált létszámstop, a költségcsökkentés és a statisztikai mutatók javításával kapcsolatos követelményeket.

Melis Zoltán, a BCS Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a raktárirányítási rendszer helyes megválasztásával akár 99,99 százalékos pontosság és 10-25 százalékkal gyorsabb munkavégzés is elérhető. Példaként említette a DHL üllői telephelyén futó pilot projektet, ahol a hangvezérlési technológia alkalmazásával már most is megtakarítást értek el mind a munkaerő, mind a költségek tekintetében. MK