Ha a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozót nem foglalkoztatja, részére nem fizet bért, majd rendkívüli felmondással él amiatt, hogy az érintett nem tett eleget a megkövetelt orvosi vizsgálatnak, az intézkedés jogellenes – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.
A munkavállaló munkaképessége hosszas betegség után 50 százalékban csökkent. Ezt követően a cég nem foglalkoztatta, jövedelmet nem biztosított, de szabadságot sem adott ki számára. Több hónappal később felszólította, vegyen részt orvosi vizsgálaton. Ez megtörtént, s kiderült, az érintett alkalmatlan éjjeliőrnek. A cég néhány hét múlva ismét orvosi vizsgálatra utasította. Ezen a munkavállaló nem jelent meg, csak egy későbbi időpontban tett eleget a felszólításnak. A vizsgálat eredménye szerint nappali őri feladatokat elláthatott volna, ám addigra a munkahelye megvált tőle. A vállalat ugyanis rendkívüli felmondással élt, arra hivatkozva, hogy a munkavállaló a második orvosi vizsgálatra nem ment el, munkavégzésre nem jelentkezett, a távollétét nem igazolta.
A munkaügyi bíróság jogellenesnek találta a felmondást. Ítéletének indoklásában egyebek között kitért arra, hogy a munkáltató az orvosi vizsgálatokra felszólító levelek közül csak az elsőben helyezte kilátásba mulasztás esetére a felmondást. A munkavállaló azzal a második alkalommal nem számolhatott.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Emiatt a cég felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, amely kifejtette: a munkáltató akkor élhet a rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A vállalat tisztában volt a felperes munkaképesség-csökkenésével, de rehabilitációs eljárást nem folytatott le, a munkavállalónak munkát nem adott, bért nem fizetett. A felperes az első orvosi vizsgálaton részt vett. A második felszólításban nem tájékoztatták az újabb vizsgálat okáról és a távolmaradás következményéről. A felperestől pedig – képzettségére, életkorára és egészségi állapotára figyelemmel – nem volt elvárható, hogy mulasztása következményével számoljon. A munkáltató ugyanakkor megszegte a foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségét, így felróhatóságra a felperesi magatartás értékelésekor nem hivatkozhat – szögezte le az LB, és az ítéletet hatályában fenntartotta. KK