Kaszált a magyar pálinka

Magyarországról négy pálinka nyerte el az Év Pálinkája címet, továbbá 5 arannyal, 32 ezüsttel, 55 bronzéremmel és több különdíjjal tértek haza főzdéink. Ráadásul a 13 országból érkező 188 főzde közül az összesített győztes is magyar lett: az Év Főzdéje, a Nemzetgyőztes és az Év Főzőmestere címet az Agárdi Pálinkafőzde nyerte el.

„Komoly siker ez, amely azt üzeni a világnak, hogy a magyar pálinkák minőségben megállják a helyüket a nemzetközi piacon, és bármely más párlattal felvehetik a versenyt” – mondta lapunknak Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. ügyvezető igazgatója és főzőmestere. Véleménye szerint azonban hosszú és rögös út áll még a hungarikum előtt, hogy hasonló nemzetközi hírnévre tehessen szert, mint a whisky, a vodka, a tequila vagy a grappa.

„Jelenleg külföldön annyira nem ismerik a pálinkát, hogy ha ki is visszünk belőlük egy nemzetközi kiállításra, sokan meg sem merik kóstolni” – érzékeltette lapunknak a feladat nehézségét Pál József, az Agrármarketing Centrum igazgatója. Ezt megváltoztatni hivatott nagyszabású külföldi reklámkampányok beindításához azonban véleménye szerint a jelenlegi pálinkára szánt keret többszörösére lenne szükség. „Tavalyelőtt 50, tavaly 150, az idén pedig újra 50 millió forint központi költségvetési forrás áll rendelkezésre a nemes magyar párlat népszerűsítésére, ez gyakorlatilag csak a belföldi promóciókra, rendezvények támogatására nyújt szűkös hátteret. Ahhoz, hogy egy célzott kampányt el tudjunk indítani például Németországban, két-három év alatt 250-300 millió forintra lenne szükség” – mondta Pál József.

Ilyen mértékű állami hozzájárulásra azonban a jelenlegi körülmények között nem lát esélyt. A szakember szerint a finanszírozási problémára az jelenthetne megoldást, ha a bor közösségi marketingjéhez hasonlóképpen a jövedéki adók egy részének visszaforgatásából a pálinka közösségi marketingjére is különítenének el pénzt. Ez már szerinte biztosítana olyan nagyságrendű anyagi hátteret, amellyel érdemes lehet nemzetközi promóciókon is gondolkodni.

Azonban nem csak a reklámköltések szűkössége gátolhatja a hungarikum térnyerését. „Egyszerűen nincs kellő mennyiségű prémium minőségi pálinka az országban, hogy azzal nagy számban megjelenhetnének a magyar termelők a külföldi piacokon és »eláraszthatnák« velük a boltokat” – véli Vértes Tibor. Elmondása szerint ezért korai lenne még a pálinka világsikeréről ábrándozni. Először szerinte azt kell elérni, hogy minél több olyan termelő legyen a hazai piacon, aki képes folyamatosan a legmagasabb minőséget nyújtani.

Úgy fest azonban, hogy már el is indult ez irányba a magyar piac. „Ma már több mint 40 kereskedelmi pálinkafőzde működik hazánkban, és a számuk a megnövekedett hazai kereslet miatt évről évre szaporodik” – mondta lapunknak Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. Elmondása szerint 2008-ban húsz százalékkal emelkedett Magyarországon a kereskedelmi forgalomban lévő pálinkák fogyasztása, amely így az egy évvel korábbi nagyjából másfél millió literről 1,8 millióra nőtt.

Hétéves a pálinkarendelet, amely megtisztította a piacot

Új fejezet nyílt 2002-ben a magyar pálinka történetében: ekkor született meg a pálinkarendelet, amely szigorú szabályok közé szorította a pálinka-előállítás feltételeit. A rendelet értelmében pálinkának csak a Magyarországon termett, feldolgozott és párolt gyümölcsből, hazánkban palackozott italt lehet nevezni, amely a gyümölcsön és a tiszta vízen kívül egyéb anyagot nem tartalmaz. Hazánk azt is kiharcolta, hogy az Európai Unión belül a pálinka nevet kizárólag a fenti feltételekkel készülő párlatok kaphassák meg. A rendelet hatására megtisztulta a hazai piac a kommersz, égetettszesz- és aromaalapú italoktól, és helyüket átvették az igényes, magas minőségű italok.

Vitalis Kft.: 1 Év Pálinkája díj, 2 bronz

Matheus Pálinkaház Kft.: 1 arany, 5 ezüst, 4 bronz

Johanna Kft. – Gusto pálinkák: 1 arany, 2 ezüst, 2 bronz

Zimek Manufaktúra: 1 arany, 6 ezüst, 7 bronz

Várda-Drink Zrt.: 1 arany, 1 ezüst -->