Még kérdéses, mi számít magyar árunak

Nincs megegyezés az élelmiszerkódexet előkészítő szakértői bizottságban arról, mi számítson hazai előállítású terméknek a belföldi kiskereskedelemben. Az üzletláncok vállalnák, hogy 80 százalékban magyar, 20 százalékban importált áruféleségeket forgalmaznak, de nincs egyetértés a hazai termék definíciójában. A bizottság legközelebb jövő hétfőn ül össze – tudtuk meg.

A gondot az okozza, hogy az élelmiszeripar nemcsak belföldi, hanem importált alapanyagokból is dolgozik. Ráadásul bizonyos ágazatokban a behozatal ma már nélkülözhetetlen, mivel az itteni termelés nem fedezi a gyártók alapanyagigényét. Ez a helyzet például a húsiparban, ahol az üzemek a felhasznált nyersanyagok 30-40 százalékát importálják a hazai sertéstermelés visszaesése miatt. Ezért a feldolgozók nem tudják vállalni azt a termelői követelést, hogy a kiemelt élelmiszer-ipari termékek száz százalékban magyar alapanyagokból készüljenek.

A 80-20 százalékos kiskereskedelmi termékarány egyébként azokra a termékcsoportokra (baromfi, sertés, tej, gabona, hal, méz, bor, zöldség-gyümölcs) vonatkozna, amelyek magyar szempontból alapvető fontosságúak. Továbbra is kérdéses azonban, hogy az üzletláncok hajlandók-e azonos ármegállapítási módszereket alkalmazni a magyar és a külföldi áruféleségekre. Ha ugyanis az import változatlanul jóval olcsóbb lenne, a hazai termékek pozíciói számottevően nem javulnának, hiába csökkenne az importhányad a mai 30-ról 20 százalékra.

Bár az akciózások, a kötbérezések és a fizetési határidők szabályozásában konszenzus születhet, továbbra is vitatott az úgynevezett másodlagos kereskedelmi visszatérítések ügye. Értesüléseink szerint a kódex kimondaná, hogy ezek csak valós szolgáltatásokhoz kötődhetnének, és nem lehetnének aránytalanul nagyok, de az üzletláncok nem kívánnak bevállalni konkrét mértékeket. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége a gyorsan forgó termékeknél maximum 5, a hosszabb értékesítési idejű áruknál 12 százalékos visszatérítési lehetőséget javasolt, de a kereskedők szerint kérdéses, hogy a számszerűsített „rátát” a gyakorlatban be lehet-e tartani a változó élelmiszerpiacon. HL

Szakértők szerint a kódex legfeljebb részben érheti el a célját, ha a szöveg konkrétumok helyett általánosságokat tartalmaz majd. Ráadásul a piaci szereplőket nem sújtanák komoly szankciók, ha nem csatlakoznának a megállapodáshoz, vagy nem tartanák be azt.

Szakértők szerint a kódex legfeljebb részben érheti el a célját, ha a szöveg konkrétumok helyett általánosságokat tartalmaz majd. Ráadásul a piaci szereplőket nem sújtanák komoly szankciók, ha nem csatlakoznának a megállapodáshoz, vagy nem tartanák be azt.-->