Ötödével nőttek a virágárak

Mindössze 10-20 százalékkal emelkedtek a virágárak az idei nőnap előtt – derül ki lapunk körképéből. A kereslet lanyhulását jelzi, hogy Valentin-napkor a drágulás mértéke még a 30 százalékot közelítette. Főként a hazánkban is könnyen megtermeszthető fajtáknál (tulipán, nárcisz, gerbera) volt mérsékelt a drágulás, ám azoknál a növényeknél, amelyeket nagy mennyiségben külföldről hoznak be, az áremelkedés mértéke is nagyobb volt, mint például a rózsánál – ebből télen az eladott mennyiség közel 80 százaléka importból származik –, amelynek szálját helyenként a megszokott ár másfélszereséért is árulták.

A nőnapi virágforgalom az éves értékesítési bevétel 10-15 százalékát teszi ki. Ám az idei nőnap vasárnapra esett, s ez a forgalom szempontjából nem a legideálisabb – panaszolták a megkérdezett kertészek és kereskedők. Már az idei első nagy, a virágforgalom szempontjából jelentős ünnepen, Valentin-napon is érződött a kereslet csökkenése az előző évhez képest, igaz, jóval kisebb mértékben, mint Nyugat-Európában. Míg Németországban, Hollandiában 25-30 százalékos visszaesést is tapasztalhattak a kereskedők, Magyarországon csak helyenként, főként vidéken volt hasonló mértékű zuhanás – tájékoztatott Gombás Attila, a Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. A dísznövény-forgalmazás összárbevétele 100 milliárd forint körül alakul évente – mondta Ocskay Mária, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács elnöke. Ez magában foglalja nemcsak a vágott és cserepes virág forgalmazását, hanem a faiskolai és egynyári növények eladását is. A nagykereskedelmi árrés átlagosan 20-25 százalék, míg a kiskereskedelmi átlagosan 80, ám a nagyobb virágvásárlási csúcsok alkalmával elérheti a 150-et is. Az eladási – azaz a „virágfogyasztási” – listát két európai ország, Svájc és Norvégia vezeti 124 eurós, csaknem 40 ezer forintos egy főre jutó fogyasztással. Az unió tagállamai között Hollandia és Németország foglalja el az első két helyet 85, illetve 84 euróval – ez mintegy 25 ezer forint –, ez a magyar fogyasztási szint három és félszerese. Magyarországon 24 eurót – azaz nagyjából 7500 forintot – költünk évente egy főre vetítve vágott, illetve cserepes virágra. Épp ezért a szakma bizakodó, ugyanis az életszínvonal esetleges további emelkedése komoly lehetőségeket rejt az ágazat számára – mondta el lapunknak Treer András, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács elnökhelyettese.

Magyarországon 1425 hektárnyi szabadföldi és 225 hektár fedett területen folyik dísznövénytermesztés. Az utóbbi években a vágott virág termesztése átrendeződött. Ezt az emelkedő energiaárak befolyásolták, ugyanis sokan áttértek az időszakos termesztésre, így a télen az értékesített vágott virág csupán 40 százaléka hazai áru, a fennmaradó mennyiség pedig import.