Sok az illegális utaztató

Állami forrást kaphatnak az utazási irodák a feketén működő cégek elleni fellépéshez. A miniszterelnök kampányt javasol, a szakmai szervezet szerint viszont mindehhez kevés a felajánlott mintegy 50 millió forint, a fogyasztóvédelem és az utaztatást engedélyező hatóság jogkörének a bővítésére lenne szükség. A szakmának nemcsak presztízs-, hanem anyagi veszteséget is okoz a felelőtlen vállalkozások tevékenysége.

A szakmai szervezet, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) március elején egyeztetett erről Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A cégeknek már megígérték a központi forrást, az utasokat tájékoztató reklámkampány helyett azonban a probléma gyökeres megszüntetésére lenne szükség – vélik az utaztatók.

Sorra jelennek meg az utazási szolgáltatásokat nyújtó honlapok az interneten, hogy a becslések szerint 100-150 milliárd forintos hazai utazásszervezési piacból lecsípjenek egy-egy kis szeletet. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) folyamatosan frissíti azon cégek – jelenleg 171 vállalkozás – listáját, amelyek engedélyét bevonták. (Tavaly szeptember óta pedig mindössze négy irodával bővült ezen társaságok köre.) Azok a szervezők viszont, amelyek soha nem kerültek nyilvántartásba, itt sem szerepelnek.

Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke lapunk megkeresésére elmondta: jelenleg mintegy 1200 utazási irodának van működési engedélye. Ennek megszerzése szigorú feltételekhez, kiutaztató tevékenység esetében vagyoni biztosíték felmutatásához kötött: a hazai utaztatók több milliárd forintot helyeztek el kaucióként a biztosítóknál, vagy bankgaranciát kértek, illetve készpénzletétet helyeztek el. Ezért rendkívül kedvezőtlenül érinti a bejegyzett irodákat, hogy számtalan esetben lehet engedély nélkül működő utazásszervezőkkel találkozni. Ezek tevékenységével az állam komoly adóbevételtől esik el, másrészt a tisztességesen működő irodák jogosan sérelmezik, hogy minden ellenőrzés és szankcionálás csak őket érinti, a feketén kereskedőket nem – szögezte le Molnár Gabriella.

Mint mondja, a MUISZ sokszor tett már bejelentést feketevállalkozásokról az utazási irodák engedélyezését végző MKEH-nak, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, de minden esetben kiderült, hogy ezen hivataloknak nem tartozik tevékenységi körébe a feketekereskedelem kiszűrése, csupán a szabályosan működő vállalkozások ellenőrzése. Másrészt a be nem jelentett utazásszervezők mögött nincs konkrét cím vagy képviselő, akit felelősségre lehetne vonni, hiszen többségük online szervez utazást.

Ha jogosulatlan utazásszervezéssel kapcsolatos panasz érkeik, a MKEH minden esetben kivizsgálja – tájékoztatta lapunkat Lukács Balázs osztályvezető. Ha egy vállalkozás úgy közvetít utazást, hogy nem szerepel az MKEH által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásban, jogosulatlanul működőnek minősül, ezért a beadványt rögtön a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társszervezetnek – például a fogyasztóvédelmi hatóságnak – juttatja el az engedélyezési hivatal.

Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője a Világgazdaságnak elmondta: az illegálisan utaztatókra eddig nem érkezett panasz a fogyasztóktól. Mindazonáltal nem zárkóznak el a feketézők felszámolásától: az idei ellenőrzési programban szerepel az illegálisan utaztatók feltérképezése. Ez azonban nem egyszerű feladat – ismeri el Kathy Attila. A feketén működő vállalkozásokat szerződéskötéskor lehetne igazán tetten érni, ehhez azonban próbavásárlásokat kell végezni. VG

A legtöbb cég a kereslethez igazodó szerződésekkel, kisebb kapacitással készült 2009-re.

A legtöbb cég a kereslethez igazodó szerződésekkel, kisebb kapacitással készült 2009-re.-->