Tejpiac: tiltakozási hullám
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFolytatódhat és erősödhet a tejtermelők európai szintű tiltakozási hulláma, ha az Európai Bizottság (EB) nem hajlandó érdemben felülvizsgálni a tavaly eldöntött tejpiaci reformot – állították lapunknak hazai ágazati szakértők. Az elmúlt évi demonstrációk után újabb megmozdulásokra lehet számítani Magyarországon is, ha Brüsszel nem hoz érdemi intézkedéseket a tejfelvásárlási árak növelése érdekében. Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos ugyanakkor a szakminiszterek tegnapi tanácskozásán közölte: az eddig szorgalmazott intézkedések – mint például a múlt évben elhatározott többlépcsős uniós tejkvótaemelés felfüggesztése – nem oldanák meg az ágazat jelenlegi problémáit.
Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia tegnap azt javasolta, hogy Brüsszel gyors lépésekkel emelje a „mélybe zuhant” tejárakat. Ennek érdekében – fogalmaztak az ötök – „nem szokványos intézkedésekről” kell dönteni. Az érintett tagországok a tejpiaci szabályozás jövőre esedékes felülvizsgálatának előbbre hozását, a kvótanövelések befagyasztását és az intervenciós árak (mennyiségek) növelését sürgetik. Magyarország emellett szorgalmazza, hogy az EB ötven százalékkal növelje a kvótákhoz járó uniós támogatásokat is. Fischer Boel jelezte: kész tárgyalni az ágazat támogatási eszközeinek hatékonyabb kezeléséről, de a közösségi tejpiaci rendszer teljes átalakításáról hallani sem akar.
Csődbe jutott és látványosan megbukott az EB tejágazati szabályozási rendszere – állapította meg ugyanakkor lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Hozzátette: a rossz tavalyi döntések hibás helyzetértékelésből indultak ki, mivel a bizottság a tejárak 2007-ben tapasztalt emelkedésére alapozta az álláspontját. Azóta kiderült, hogy a drágulás átmeneti volt, miközben Brüsszel az elmúlt évben először két, később további négy százalékkal növelte az uniós tejkvótákat. E változtatás alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy mára árcsökkentő felesleg alakult ki az EU-s tejpiacon – szögezte le a titkár.
Az agrárbiztos tegnapi nyilatkozata szerint viszont az unió tejtermelése a 2009–10-es évben várhatóan ugyanúgy 4-5 százalékkal elmarad az engedélyezett maximumtól, mint 2008–09-ben. Ez pedig azt mutatja, hogy a gazdák nem a kvótákhoz, hanem a piaci feltételekhez igazodnak. Éppen ezért abba kell hagyni a kvóták körüli, politikai motivációjú, kötélhúzást, és a valós gazdasági problémákra szükséges összpontosítani – fogalmazott Mariann Fischer Boel, s hozzátette: az árak emelését célzó eszközök közül az unió – a zsírszegény tejpor takarmány- és kazeingyártási célú felhasználásának ösztönzése kivételével – már mindent kimerített.
Magyarországon a tejfelvásárlási árak a tavalyi literenkénti 70–90-ről 45–65 forintra estek, és a feldolgozók a termelők egy részével egyáltalán nem kötnek szerződéseket az értékesítési gondok miatt. A mai árviszonyok mellett a gazdálkodók a tejeladásokon literenként legalább 15-20 forintot buknak. Az agrártárca a válság enyhítésére az év elején 2,5 milliárd forintos támogatási csomagot helyezett kilátásba, de ennek meghirdetése a termelők szerint lassan halad. A tárca az intézkedések részeként átvállalna egyes hatósági vizsgálati díjakat, újraélesztené az iskolatejprogramot, és az unió élelmiszersegély-projektjének keretében tejtermékeket is felvásárolna. A minisztérium a 2,5 milliárdos csomagon felül a napokban arról is döntött, hogy a támogatási összeg 20 százalékáig előre hozza a szarvasmarha-ágazati beruházási kifizetéseket az Új Magyarország vidékfejlesztési programban.
A tejtermelő vállalkozások ennek ellenére a közelmúltban újra megalakították demonstrációs bizottságukat, és további lépéseiket a tényleges (hazai) piaci intézkedésektől teszik függővé. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese közölte: Gráf József agrárminiszter holnap tárgyal a bizottság képviselőivel. VG


