Telekpénzt remél a Suzuki Ász

Telkei eladásából befolyó pénztől remél lélegzetvételnyi időt a biztosítási botrányba keveredett Suzuki Ász autókereskedést üzemeltető Ász-Autó Zrt. Vezetője, Verhás Dániel elnök lapunknak elmondta: a társaság vagyoni helyzete lehetővé teszi, hogy minden ügyfelet kielégítsen, és ennek ütemezéséről tárgyalnak a biztosítóval. Tájékoztatása szerint az M3-as autópálya kivezető szakasza mellett lévő két, összesen öthektárnyi ingatlan iránt multinacionális vállalatok érdeklődnek. A cégvezető szavaiból az derül ki, hogy nem is lett volna „cascoügy”, ha ezeket a telkeket elfogadták volna a bankok a forgóeszközhitel fedezeteként.

A Kossuth rádió tegnap azt közölte, hogy a cég több száz vevője után nem fizette be az ajándékba ígért cascót. A társaság hároméves biztosítást ajánlott vásárlóinak, ám likviditási gondok miatt nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. A vevők pedig csak karambol után tudták meg, hogy a cascójuk nem él. Az Uniqa Biztosító és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indít az ügyben. Lapzártánkig egyik szervezet sem közölte álláspontját.

„Ma mindenki a csőd felé menetel: aki tagadja, az nem mond igazat” – állítja Verhás Dániel, de rögtön megoldást is javasol. Szerinte ideje, hogy a bankok is alkalmazkodjanak a mai helyzethez, ha már a kereskedők hosszú ideje lemondanak árrésük jó részéről, mivel sok lakás- és autóvásárló az ismert okok miatt devizaalapú hitelt vett fel. Most, hogy gyenge a forint, a pénzintézeteknek nem a havi törlesztőrészletet kellene – Verhás szerint a forint gyengülésénél nagyobb mértékben – emelniük, hanem inkább a futamidőt lenne szükséges meghosszabbítani, hogy ne lehetetlenüljenek el a vásárlók.

A cascoügy annak a következménye, hogy tavaly ősz óta a bankok még ingatlanfedezetre sem adnak hitelt az autókereskedelmi vállalkozásoknak. „Forgótőke nélkül nem lehet életben maradni, és október óta ez okozta a likviditási gondjainkat” – mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy ez egy árkedvezménnyel kombinált cascoátvállalási ajánlat volt, és a cég alkalmazottai is hibát követtek el: a vállalhatónál sokkal nagyobb, 25 százalékos kedvezménnyel kötötték a szerződést. Így az Ász-Autó minden egyes kocsi eladásával veszteséget termelt.

A telkek története 2003-ban kezdődött, amikor rekordmennyiségű, 208 ezer személygépkocsi kelt el. Akkor merült fel a 4,3 milliárd forintos költségvetésű Európa Autópláza létesítésének ötlete. A tervek szerint 2005 végére meg kellett volna nyílnia a 24 ezer négyzetméteres, kétszintes épületnek, amelyben harminc személygépkocsi- és hat motorkerékpár-márka modelljei közül választhattak volna az érdeklődők, és létesült volna egy 92 állásos szervizközpont is. A beruházás azonban egyre csúszott, és éppen egy éve azt a tájékoztatást kaptuk, hogy előbb – 2008 végére – egy tízezer négyzetméteres „autódiszkont-áruházat”, valamint a szomszédságban egy szintén tízezer négyzetméteres használtautó-telepet létesítenek. A finanszírozó bank ugyanis ezekben látott nagyobb fantáziát. Ha pedig a kifutó modelleket olcsón kínáló diszkont eredményesen működik, biztosítja a hitelt magára az autóplázára is. Mindezekből azonban semmi sem valósult meg.

Az Ász-Autó vezetője állítja, a szakmát az is katasztrofálisan érintette, hogy a PSZÁF előírta: csupán legalább 20 százalékos önrésszel és legfeljebb 96 hónapos futamidővel adható a hitel. A szigorítás miatt pedig azok esnek el az autóvásárlástól, akiknek nincs 20 százaléknyi megtakarításuk, de a részleteket azért tudnák törleszteni.

A felügyelet az elsősorban a Suzuki által hirdetett, nulla önerővel tíz évre adott hitelek miatt 2007 tavaszán kiadott egy körlevelet. Ebben tájékoztatta a finanszírozó intézetek vezetőit, hogy kockázatosnak tartja azokat az autóvásárlási hitelügyleteket, amelyek futamideje több mint hat év, s különösen kockázatosnak, ha a vásárló önereje nem haladja meg a 20 százalékot, és a futamidő több mint nyolc év. Ezekben az esetekben ugyanis a kinnlévő tőkére – a gyors értékvesztés miatt – nem jelent fedezetet maga az autó. A körlevél azonban nem hozott változást a finanszírozási gyakorlatban. Ezért 2008 májusában a PSZÁF felszólította a pénzintézeteket, hogy fél éven belül szüntessék meg a kifogásolt feltételekkel kínált hitelkonstrukciókat, ellenkező esetben a társaságok kötelező tőkeemelését írja elő. DK