Tévépiac: pezsgés után pangás

Pangásba, sőt akár komolyabb visszaesésbe is fordulhat az elmúlt évek pezsgése a hazai televíziós piacon. Míg 2004 óta a magyar nyelvű adók száma – köszönhetően a tematikus csatornák térnyerésének – negyvenhatról valamivel nyolcvan fölé emelkedett (szakértők szerint elérte a telítettségközeli állapotot), iparági bennfentesek úgy vélik, a következő években nemhogy nem bővül tovább a kínálat, de még az is jó eredménynek tekinthető, ha legfeljebb néhány adó tűnik el évente. Rövid távon a válság, hosszabb távon pedig Magyarország mint médiahelyszín versenyképesség-vesztése nyomja majd rá a bélyegét a piacra.

Ami a krízist illeti, a gondok már érezhetők. A válság ugyanis a gyengélkedő forinton, a drágább finanszírozáson, valamint az előfizetők feléledt spórolási hajlamán keresztül nagymértékben fokozta a műsorterjesztőkre, köztük a – tematikus csatornák „terítésében” meghatározó szerepet játszó – kábelszolgáltatókra nehezedő költségnyomást, s ez mind nagyobb terhet jelent a csatornákat üzemeltető műsorszolgáltatóknak is.

„Ha ég a ház, érthető, hogy a kábelcégek spórolnak, ahol tudnak” – mondja Rajkai László, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség elnöke, utalva arra, hogy a műsorterjesztők – védve ezzel előfizetőik pénztárcáját is – a többi között a kínálatuk szűkítésével is tudnak a költségeiken faragni. Minél kevesebb csatorna szerepel ugyanis a kínálatban, annál kevesebb jogdíjat kell fizetni. És tekintve, hogy az – előfizetőnként és csatornánként jellemzően havi 30–100 forintos – jogdíjak teszik ki a cégek költségeinek 40-50 százalékát, némi kínálatszűkítéssel máris jelentős megtakarítás érhető el (kérdés persze, a nézők mit szólnak a csatornaválaszték csökkentéséhez, különösen, hogy a válság nyomán mind többen ülnek a képernyő elé).

A műsorterjesztők kínálatából történő kiesés azonban – különösen, ha nagy ügyfélszámmal rendelkező kábeltársaságról van szó – a műsordíjak elmaradásán keresztül igen komoly érvágást jelenthet a „műsorosok” számára. A tematikus csatornák többsége ugyanis a műsordíjbevételből él, a reklámból befolyó összeg jobbára csak kiegészítő jellegű (igaz, a nagyobb csatornáknak ma már jelentős reklámbevételük van).

Mindez főként a kisebb, gyenge tőkeellátottságú, egycsatornás szolgáltatókat döntheti be – véli Hajós Balázs, a Deko, az Extreme Sports Channel, a Filmmúzeum, a JimJam, a Minimax, a Spektrum, a Sport1, a Sport2, a TV Paprika, valamint a Zone-csatornákat üzemeltető Chello Central Europe üzletfejlesztési és terjesztési igazgatója. Műsoraik ugyanis könnyebben nélkülözhetők a kábelszolgáltatók számára – véli a szakember, hangsúlyozva azt is, hogy a gazdasági feltételek romlása is érzékenyebben érinti őket. Mindez pedig gyorsan ellehetetleníti a fennmaradásukat – állítja Hajós Balázs.

Míg a gazdasági környezet válság okozta romlása a következő egy-másfél évben vezethet csatornakihaláshoz, Magyarország mint médiahelyszín versenyképesség-vesztése hosszabb távon is károsan befolyásolhatja a televíziós piac alakulását. A lapunk által megkérdezett szakemberek elsősorban a nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számító, a tévék árbevételének akár a 4-5 százalékát is kitevő, a cégek által – egyirányúsága miatt – sarcnak érzett műsor-szolgáltatási díjra panaszkodnak, amely szerintük az országból való menekülésre kényszeríti a szolgáltatókat. „Havi rendszerességgel jön a kérdés a központunkból vajon mit is akar most a magyar állam, elüldözni minket?” – fogalmazott a Világgazdaságnak az egyik nagy nemzetközi médiatársaság magyarországi cégének neve elhallgatását kérő vezetője.

Bárhogy legyen is, tény, több piaci szereplő már meghozta a távozásról szóló döntést. A Viasat3 üzemeltetője, a Viasat Hungária Zrt. például éppen hétfőn jelentette be, hogy május elsejei hatállyal a csatorna törlését kezdeményezte az ORTT nyilvántartásából, a műsorszolgáltató a jövőben a nagy-britanniai Viasat Broadcasting UK lesz. A társaság közleménye szerint a csatorna magyarországi vételét nem befolyásoló lépést költségtakarékossági és szervezeti szempontok indokolták.

A nagyok közül eleve külföldön, romániai sugárzással indult a Cool, a Doku, a Film+, a Film2, a Poén, a Reflektor TV, a Sorozat+, a Sportklub, a Sportklub+, valamint a The Fishing & Hunting Channel csatornát üzemeltető, regionális szinten is igen aktív IKO. Enyedi András, az IKO Kábeltévé Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója szerint „ez színtisztán üzleti döntés volt, keleti szomszédunk egész egyszerűen jobb gazdasági környezetet biztosít”. A szakember szerint szó sincs ugyanakkor arról, hogy így szerették volna megkerülni a magyarországi szabályozást, ez nem is lenne lehetséges, a társhatóságok között ugyanis olajozott az együttműködés.

„Valamit tenni kell” – mondja Málnay B. Levente, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke, az MTV Networks Magyarország vezérigazgatója, aki szerint nem is oly régen Magyarországra még mint dinamikus, szépreményű piacra tekintettek a külföldi médiacégek, ám ez a pozitív attitűd mostanra megváltozott. „Nem könnyű újabb befektetésekért »lobbizni« az anyacégnél, ha itthon más országokhoz képest kevésbé piacbarát környezet várja a befektetőket” – hangsúlyozza az elmúlt másfél évben két új magyar nyelvű csatornát indító céget vezető szakember. Málnay B. Levente úgy  véli, a hazai „véleménypluralizmus alapfeltétele, hogy ne csak két domináns, hanem inkább négy-öt hasonló súlyú, tőkeerős médiacsoport legyen jelen a tévépiacon olyan vállalkozásokkal, amelyek érdemben képesek hazai gyártású műsorokat létrehozni. Ehhez pedig nem kvótákkal és előírásokkal, hanem piacbarát környezettel lehet alapot teremteni”.

Igaz, a kapacitások bővülése a kábeltelevíziós platformon az analóg szolgáltatások fennmaradása miatt egy ideig korlátozott, ám a digitalizáció hatására egyre élénkülő verseny miatt mindez mégsem okoz majd versenyproblémát – áll a versenyhivatal tegnap közzétett, az elektronikus médiapiacot érintő vizsgálatának összegzésében.

A GVH ugyanakkor rámutat: a műsorszolgáltatók terjesztői hálózatokhoz történő problémamentes hozzáférése hosszabb távon csak akkor lesz biztosított, ha a platformok közötti verseny tovább élénkül.

Ehhez pedig a földfelszíni digitális platform (DVB-T) járulhatna érdemben hozzá.

Igaz, a kapacitások bővülése a kábeltelevíziós platformon az analóg szolgáltatások fennmaradása miatt egy ideig korlátozott, ám a digitalizáció hatására egyre élénkülő verseny miatt mindez mégsem okoz majd versenyproblémát – áll a versenyhivatal tegnap közzétett, az elektronikus médiapiacot érintő vizsgálatának összegzésében.

A GVH ugyanakkor rámutat: a műsorszolgáltatók terjesztői hálózatokhoz történő problémamentes hozzáférése hosszabb távon csak akkor lesz biztosított, ha a platformok közötti verseny tovább élénkül.

Ehhez pedig a földfelszíni digitális platform (DVB-T) járulhatna érdemben hozzá.-->