Kiderült, mi lesz a jövő évre várt gazdasági növekedés motorja, de van egy óriási baj – Győrnyi ember tűnt el a munkaerőpiacról az elmúlt években
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa optimisták nem is lehetünk, de fanyalogni sem érdemes – mondta Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője a pénzintézet 2026-os előrejelzését bemutató sajtótájékoztatón. Kiemelte: a kiskereskedelmi adatok pozitív trend kezdetét jelezhetik.
A harmadik negyedéves GDP-növekedés negatív meglepetésként ért, negyedéves összevetésben stagnált – jelezte a közgazdász. A gyenge konjunktúra és a pozitív változások hiánya miatt a 2025–2026-os kilátásokat 0,5 százalékra, illetve 2,3 százalékra rontották, ami 0,2–0,2 százalékpontos csökkenést jelent.
A kiskereskedelmi forgalom továbbra is a fénypont, míg az összes többi ágazat, például a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar, különféle okok miatt szenved
– mutatott rá az elemző. A munkaerőpiac továbbra is szűkös, mivel a kereslet és a kínálat párhuzamosan csökken. A vállalatoknak nehéz döntésekkel kell szembenézniük jövőre, mivel
- 2026-ban
- és 2027-ben
két számjegyű minimálbér-emelések várhatók. A külső egyensúly továbbra is jól néz ki, de ez inkább a belföldi kereslet hiányának köszönhető, ami korlátozza az import növekedését, míg az exportban hiányzik a külső kereslet.
A kiskereskedelem húzza a gazdaságot
„A júliusi gyenge teljesítményt követően a magyar kiskereskedelmi forgalom augusztusban fellendült. Az értékesítés volumene 0,8 százalékkal nőtt havi összevetésben, meghaladva a piaci várakozásokat. Bár voltak ingadozások, a kiskereskedelmi forgalom 2023 vége óta folyamatosan növekszik. A fix bázisú index azonban az idei áprilisi csúcs alatt marad, és azóta egy sávon belül ingadozik, ami aggodalomra ad okot. Mindazonáltal arra a következtetésre juthatunk – mondta Virovácz Péter –, hogy a kiskereskedelmi forgalom továbbra is pozitív tényező a gazdaság számára.”
Néhány kormányzati intézkedés már most is hatással volt a háztartások pénzügyeire, és a hatásosabb intézkedések a következő hónapokban fellendítik majd az ágazat teljesítményét.
Érdemes megjegyezni, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is viszonylag alacsony, bár némi javulást mutat, ami alátámasztja a pozitív kilátásokat – mondta az elemző.
Győrnyi ember tűnik el a munkaerőpiacról
Virovácz Péter egy nagy problémára is felhívta a figyelmet: a munkaerő-veszteség 2022 közepe óta 125 ezer fő. Példaként elmondta, hogy a hatodik legnagyobb magyar város, Győr lakossága 129 ezer fő. Emlékeztetett, hogy a munkanélküliségi ráta július és szeptember között 4,5 százalékra emelkedett, a foglalkoztatottak száma pedig tovább csökkent, elérve a 2022 eleje óta mért legalacsonyabb szintet. Megjegyezte: ez a demográfiai trendek és a munkaerőpiaci aktivitás lassulásának a következménye. A foglalkoztatási ráta stagnálása azt jelzi, hogy a kínálati korlátok egyre inkább uralkodóvá válnak a magyar munkaerőpiacon.
A 2022 közepe óta tartó gazdasági stagnálás miatt a kereslet is gyengül a kínálattal együtt. A 2026-ban és 2027-ben várhatóan több mint 10 százalékos minimális béremelésekkel a vállalatok jelentős kihívással néznek szembe, ami elbocsátásokhoz és/vagy áremelkedésekhez vezethet. Előrejelzésük szerint a munkanélküliségi ráta az év hátralévő részében 4,5 százalék körül marad, mielőtt 2026 végére 4,3 százalékra csökkenne.
A forint továbbra is felülmúlja a kelet-közép-európai versenytársait
A forint továbbra is népszerű valuta a régióban, folyamatosan felülmúlja kelet-közép-európai versenytársait. Néhány gyengébb gazdasági adat és a politikai zaj ellenére a forint továbbra is a piac kedvence, és új csúcsokat tesztel. Ez megerősíti az új piaci narratívát, amely valószínűleg nem fog egyhamar megváltozni. Még az amerikai dollár globális fordulata sem rázta meg túlságosan az euró-forint árfolyamot, míg a kelet-közép-európai régió többi valutája stagnál vagy veszít az értékéből.
A pozicionálás továbbra is egyértelműen a kelet-közép-európai régióban a legerősebb, de úgy tűnik, hogy ez a közeljövőben nem fog sokat változni, hacsak a globális helyzet nem okoz nagy meglepetést. A kamatlábak és a devizaárfolyamok közötti korreláció gyengült, és nem feltétlenül jelent gyengébb forintot később.
2026-ra 385–395 közötti euró-forint árfolyamot jósol a pénzintézet, a csúcspontokkal a tavaszi általános választások környékén és ősszel, amikor felmerül a kamatcsökkentési ciklus lehetősége.
Az inflációs kép egyre bonyolultabbá válik
A legfrissebb, szeptemberi 4,3 százalékos infláció a várakozásokkal összhangban alakult, ami három hónapos stabilitást mutat. A kormány árvédelmi intézkedései ellenére az infláció továbbra is a jegybank toleranciasávja felett van, és Magyarországon továbbra is magas a strukturális infláció. A tartós fogyasztási cikkek piacán tapasztalható felfelé ívelő meglepetést, míg az üzemanyagcsoport húzta vissza leginkább az inflációt szeptemberben. A négy hónapos alacsony átárazás ellenére a háztartások inflációs várakozásai nem javultak.
A kamatlábak befagyasztásának meghosszabbításának bejelentése – február végéig – és a listára felvett 14 új tétel – több élelmiszertermék – miatt módosította előrejelzését az ING. Most arra számítanak, hogy az infláció átlagosan 2,2 százalékra esik vissza 2026 első negyedévében, majd jelentősen gyorsul, és az év végére eléri az 5 százalékot éves szinten.
A 2026-os átlagos 3,6 százalék után 2027-ben 4,3 százalékra emelkedik, mivel a vállalatok az árvédelmi intézkedések lejárta után kiigazítják áraikat.
Virovácz Péter arról is beszélt, hogy a jegybank a 2026 eleji inflációs visszaesésen túl fog tekinteni, mivel a monetáris politikai horizont végén az infláció valószínűleg felmelegszik. Jelenleg 6 százalékos alapkamatot prognosztizálnak 2026 végére, ami 50 bázisponttal magasabb, mint a korábbi előrejelzésük.
