Védőbástyákat épít a Mol

Egy esetleges orosz felvásárlás kivédésére készül a Mol Nyrt. Bár az esélyes ajánlattevő, a társaság 21,2 százalékát egy hete megvásárolt Szurgutnyeftyegaz nem jelezte ebbéli szándékát, általános vélekedések szerint erre készül. Ráadásul erős a vele szembeni bizalmatlanság is, mert 1,4 milliárd eurós vételéről nem egyeztetett sem a kormánynyal, sem a Mol vezetésével. (Többek szerint viszont igen.) A miniszterelnök sajtóirodája az ügylet bejelentése után közölte, hogy nem kommentálja az adásvételt.. A külügyi szakállamtitkár azonban kedden már nehezményezte, hogy az orosz nagykövet nem tájékoztatta előzetesen, köztársasági elnökünk pedig tegnap behívta a Mol elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot, és közölte vele, hogy aggódik a cég helyzete miatt.

Szakmai körökből származó vélemény szerint megeshet, hogy a Szurgutnyeftyegaz tényleg nem egyeztetett, de mert „csak” elügyetlenkedte a dolgot. Hivatalosan nem kellett volna tájékoztatnia senkit, de szerencsésebb lett volna. A Külügyminisztérium közleménye szerint egyébként „a kormány ... mindent megtesz a nemzeti olajvállalat függetlenségének megőrzéséért, és ebben a végsőkig kitart”.

Bármit takarjon ez a „minden” és „végsőkig”, április 23-i közgyűlésén a Mol – alapszabálya módosításával – maga kíván akadályokat gördíteni ellenőrzése átvétele elé. Egyrészt nyilatkoztatná részvényeseit, hogy kik azok, akik a papírokból ténylegesen hasznot húznak. Amíg nem nyilatkoznak, nem is szavazhatnak. Másrészt szigorodna, háromnegyedes közgyűlési határozathoz kötődne az igazgatóság tagjainak visszahívása. Erősödne a B sorozatú részvények tulajdonosainak szavazati joga is, 10 százaléknál nagyobb szavazati joga pedig már senkinek, még a magyar államnak vagy részvényesi csoportnak sem lenne. Az alaptőke-emelés legfeljebb harmincmilliárd forint lehetne, ma a határ az alaptőke 15 százaléka.

Az elemzők egy része úgy véli, jót lépett az orosz cég. „Értéklánca a Molon keresztül olyan stratégiai eszközökkel, azaz finomítókkal gazdagodik, amelyek eddig hiányoztak belőle” – mutat rá a VTB. Az orosz bank szerint az orosz olajcégeknek amúgy is ígéretes terjeszkedési irány a közép-európai finomítási piac, ott pedig épp a Mol létesítményei dolgoznak a legnagyobb haszonréssel. A készpénzes fizetés is azt jelzi, hogy a vevő számára fontos az ügylet. A szintén orosz Uralsib ambiciózus lépésnek tekinti a konzervatív Szurgutnyeftyegaz tettét. Ám kevésbé derűlátó a várható előnyök kapcsán, és nyitott kérdésnek tartja, hogy akar-e saját olajat finomíttatni a Molnál. (Vélhetőleg akar: közleménye szerint „az üzlet révén erősödik Európa energiaellátásának biztonsága”.)

Mások borúlátóbbak. Az amerikai JPMorgan kérdéses pénzügyi befektetésnek nevezi a Szurgutnyeftyegaz bevásárlását, amely hosszú távon is csak akkor lehet nyereséges, ha a Mol árfolyama újból eléri a 2007. nyári csúcsát. Ám még ekkor is csak úgy éri meg az orosz cég tulajdonosainak, ha újabb Mol-papírokhoz jutnak a piacról vagy magától a társaságtól. Érdemi üzleti kapcsolat híján nem feltételez a JPMorgan a Szurgutnyeftyegaz részéről szakmai szándékokat. Hasonló okból nem nagyon lát szinergiára lehetőséget a svájci UBS sem. Viszont mint mondja, legalább nyilvánvaló, hogy van készpénze az orosz társaságnak. Kérdés, hogy tulajdonosai hogyan fogadják ilyen formában való elköltését.

Az amerikai Merrill Lynch elemzői szerint a vevő túlfizette a 21 százalék értékét, amellyel csak 10 százaléknyi szavazat jár. Azt mondják, politikai színezete is van a történetnek: mintha az orosz kormány az eladó OMV segítségét akarná megnyerni egyes projekteknél, például a Déli Áramlatnál.

- Szigorodik az igazgatósági tagok visszahívása

- Erősödő B részvényesi szavazati jogok

- Erősebb, 10 százalékos szavazati korlát

- Legfeljebb 30 milliárdos alaptőke-emelés

Forrás: Mol

- Szigorodik az igazgatósági tagok visszahívása

- Erősödő B részvényesi szavazati jogok

- Erősebb, 10 százalékos szavazati korlát

- Legfeljebb 30 milliárdos alaptőke-emelés

Forrás: Mol Előnyök a Mol szempontjából Elemzők a Mol szempontjából is találtak előnyöket. A Credit Suisse azt mondja, hogy a vásárlás segít tiszta képet teremteni a magyar olajtársaság tulajdonviszonyaiban, a magas vételár pedig rávilágít, hogy a piac ma alulértékeli komplex finomítói, gázvezetéki és szénhidrogén-termelő eszközeit.

A holland ING elemzői szerint a Szurgutnyeftyegaz nem vásárolta volna bele magát a Molba, ha azzal előzetesen nem egyeztetett volna, s ha nem akarna a cégbe igazgatósági tagot küldeni.-->