A földrengésekhez hasonló felszíni rezgések hatását az asztmás betegek kezelésében hasznosíthatják. Leslie Yeo, az ausztráliai Monash Egyetem kutatója a NewScientistnek elmondta: a hagyományos inhalátorok esetében a gyógyszer mintegy 70 százaléka elakad a felső légutakban és sosem jut el rendeltetési helyére, a tüdőbe.
Az idősebb vagy súlyosabb asztmával küzdő betegek ennél hatékonyabb szerkezetet használnak, amely sűrített levegő segítségével fejleszt párát a készítményből, ezt egy a szájba illeszthető pipával juttatják a tüdőbe. Ezek a berendezések azonban túl nagyok ahhoz, hogy kényelmesen használhatóak legyenek, ráadásul még így is csak a készítmények 30 százalékát juttatják célba.
Az ausztrál tudósok most olyan módszert fejlesztettek, amely mindkét adagolónál hatékonyabb. A kis szerkezet elfér egy kézben és olyan apró részecskékre bontja a gyógyszert, hogy annak 70 százaléka eljut a tüdőbe. Az ügyes szerkezet egy piezoelektromos hártya, amelyet alumínium-króm csíkokkal fednek és kis nyeleket rögzítenek rá.
Amikor a kutatók elektromos jeleket bocsátanak keresztül a nyeleken, a piezoelektromos felszín rezegni kezd, hullámzó mozgást keltve a felszínen. Yeo szerint a folyamat hasonló ahhoz, amikor a földrengés elterjed a bolygó kérgén keresztül.
A rezgő hártya azonnal permetté alakítja a rá csöppentett folyadékot, ráadásul a feszültség növelésével vagy csökkentésével pontosan szabályozhat a permetben található gyógyszercseppek mérete. A folyadékmechanika törvényei szerint az 5 mikrométernél kisebb átmérőjű cseppek nagy valószínűséggel nem akadnak el a tüdő felé vezető úton, Yeo és csapata pedig olyan permetet készítette, amelyben a részecskék 90 százaléka nem haladta meg ezt a méretet.
