Legális volt az ingatlancsere
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTörvényszerű volt az állam és a sukorói turisztikai komplexum beruházói között létrejött ingatlancsere – állítja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az állami vagyonkezelő értékesítési és jogi igazgatója, Császy Zsolt a tegnapi sajtótájékoztatón dokumentumokkal igazolta mindezt. Mint állította: a befektetők albertirsai és pilisi területeiért – melyek megszerzése az államnak elengedhetetlen a tervezett M4-es autópálya kijelölt nyomvonala miatt – cserébe kérte a sukorói területeket. Császy Zsolt szerint egy kisajátított, az államnak kulcsfontosságú telek tulajdonosa azonos értékben kérheti egy állami terület cseréjét. Ilyen eljárás korábban is létezett. Hozzátette: csere nélkül nyilvános pályázatot írtak volna ki a területtel kapcsolatban.
A Velencei-tó mellett fekvő sukorói beruházásról azonban csak egy, az interneten keringő „projektleírás” létezik, ugyanis sem az állam, sem a beruházók képviselői nem árulnak el konkrét információkat. Hivatalosan csak a Pénzügyminisztérium Fejér megyére kiírt, végül eredményes kaszinókoncessziós pályázata sejtette, hogy itt beruházás készül. Tavaly augusztusi keltezésű tervek szerint a Velencei-tó mellett 1,1 milliárd eurós beruházással többek között kaszinót, szállodát, fedett jégpályát, lovasközpontot felölelő turisztikai komplexumot hoznának létre, közel 3500 új munkahelylyel. Az elképzelés szerint az építkezés 2009 utolsó negyedében indulna, s 2011 nyarán már vendégeket is fogadnának, az első évben 5,1 milliót.
A beruházó King City Management Kft. mögött izraeli–magyar–amerikai befektetők állnak, köztük Joav Blum magyar és izraeli kettős állampolgárságú üzletember, aki a fent említett, állammal történt földcsere révén jutott a Velencei-tó menti ingatlanokhoz. Blumot 2007-ben jegyezték be sukorói lakosnak, majd később Pest megyei gyümölcsösök felvásárlásába fogott.
Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint a King City Kft. hivatalosan is megkereste a sukorói területen illetékes vagyonkezelőket (Vadex Zrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság), valamint a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóságokat az ingatlanfejlesztési beruházással kapcsolatban. Tavaly nyáron az MNV három hónapos előkészítés után jóváhagyta az ingatlancserét. Még aznap az MNV és Joav Blum szerződést kötött. E szerint Joav Blum eladja a magyar államnak a tulajdonában álló két albertirsai és egy pilisi ingatlanát, melyek összértéke 800 millió forint, az állam pedig eladja 20 sukorói ingatlanát, amelyek együttes értéke 1,1 milliárd forint, így Blum a 300 millió forint különbözetet készpénzben fizeti ki. Ezt már októberben teljesítette, az összeg letéti számlára került, mely addig nem része az állami vagyonnak, ameddig a szerződés nem teljesül. Sajtóértesülések szerint viszont Blum később, az ingatlanbecslés után újabb gyümölcsösök vásárlásába kezdett, hogy az általa felkínált ingatlanok értéke megegyezzen a sukoróival.
Az ingatlanügylet „tisztasága” másoknak sem egyértelmű: a Fejér Megyei Főügyészség hűtlen kezelés ügyében indított nyomozást, amelyet később a Központi Nyomozó Főügyészség vett át. A szervezetek szerint ugyanis alapos a gyanú arra, hogy a sukorói telket alul-, a gyümölcsösöket viszont felülértékelték. Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a Világgazdaságnak elmondta, ismeretlen tettes ellen nyomoznak, egyelőre senkit nem gyanúsítottak meg az ügyben. Az MNV Zrt. elismerte, hogy a csereügylet a mai napig nem teljesült, mivel az ügyészség hatásköri ütközések miatt nyomoz.
A beruházás részleteiről, hatástanulmányokról azonban továbbra sem tudni, 2009. április 10-i Magyar Közlönyben annyi jelent meg: a kormány a beruházást kiemelt projektté nyilvánította.
A kormánnyal ellentétben a civilszervezetek és a helyi vállalkozók sem látják az „egyértelmű” előnyöket. Környezetvédelmi szempontból a beruházás egyértelműen a tó végét jelentené – állítja Kelemen Tas, az Élőlánc Magyarországért Mozgalom munkatársa. „Ha a fejlesztés valóban olyan nagy léptékű, mint ahogy azt a kormány állítja, miért nem tájékoztatják róla az érintetteket, a tó parton élő lakosságot, s miért nem ismeri senki az ezzel kapcsolatos tanulmányokat” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben az MNV úgy tudja, a beruházó egyszeri, 200-250 millió eurót kíván fordítani a tó fejlesztésére.
Kelemen Tas szerint a King’s City fejlesztés keretében 70 hektáros területre annyi szórakoztató elemet próbálnak bezsúfolni, amennyi el sem fér az említett part menti telken. Az interneten ismertetett tervek szerint évente 5 millió vendéget fogadnának: ám az a terület nem bír el ennyi látogatót. (Csak összehasonlításképpen: Magyarországra tavaly 30 millióan érkeztek külföldről, de ebbe beletartoznak az egynapos látogatók is. A kereskedelmi szálláshelyek az egész országban 3,5 millió külföldi vendéget fogadtak – a szerk.). Kelemen Tas szerint a Velencei-tónál a rekreációra és az ökológiai adottságokra építő turizmust kellene kialakítani, támogatva az ebből élő kis- és közepes vállalkozásokat.
Jakab Gábor, a Velence Resort & Spa igazgatója szerint beruházásokra mindenképpen szükség van a tó menti turizmus fejlesztése érdekében, emberi keretek között. Évi ötmillió vendég még az országosan is nagy szám. A Velencei-tó mellett a természeti értékek mellett termálvízre és az üzleti-konferencia turizmusra lenne érdemes építeni – tette hozzá.
Két helyen bejegyzett cégvezető
A beruházást jegyző Joav Blum magyar–izraeli üzletember a fejlesztésre két vállalkozást alapított. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium cégjegyzékében a King City Management és a King City Ingatlan Kft. ügyvezetőjeként szerepel, ám míg az előbbinél sukorói lakcímen jegyzik, addig az utóbbinál állandó címként egy szombathelyi lakás szerepel. Mindkét vállalkozás tulajdonosa egy Ciprusra bejegyzett cég. Joav Blumot már 2004-ben jegyezték a hazai ingatlanpiacon: akkor a rákoskeresztúri Podmaniczky–Vigyázó-kastélyt akarta megvásárolni, ám egy magyar pályázóval szemben alulmaradt.
