Ez utóbbiak működtetői az "elköltözésssel" védekeznek: külföldi domaint jegyeztetnek be, és gyakran a szervert is külhoni szolgáltatónál bérlik, kivonva magukat az audiovizuális jogokat védő szervezet (ASVA) és a vele sokszor együttműködő magyar rendőrség hatósugarából - írja a Népszabadság.
"Vitték, amit láttak, amelyik gép IP-je szerepelt a másik hálózati forgalmában, azon már kattant is a bilincs. Így vitték el többek között a ... szerverét is, és sok másik teljesen ártatlan szervert, amelynek tulaja később pereskedhetett. Pár nappal a razzia után világosan látszódott, hogy ismét fizetős oldalak voltak a célpontok, a torrentes gépek csak bekerültek a kalapba" - olvasható egy tipikus esetleírás a témával foglalkozó egyik fórumoldalon.
A hasonló ügyek szinte mindig a jogtulajdonos (többnyire valamelyik kiadó) kezdeményezésére indulnak. A deklarált cél valóban a fizetős (warez) oldalak és "szolgáltatások" kikapcsolása.
A felhasználók egymás közötti, ingyenes megosztásait - ami a torrentezés lényege - hivatalból tehát nem üldözik. A valóság azonban más: ahhoz, hogy a hatóság lecsapjon, sokszor elegendő, ha egyértelműen jogvédett, friss tartalom kerül fel a hálózatra (például egy új, hivatalosan még nem forgalmazott film vagy egy premier előtt álló zenei album).
