A BP csoporthoz tartozó, közlekedési és ipari kenőanyagok nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás ugyanis egyes gépjármű szervizekkel több éves határozott időtartamra kötött kenőanyag értékesítési szerződéseiben olyan kikötéseket alkalmazott, amelyek szerint a vevő kizárólag a Castrol termékeit használhatja, forgalmazhatja. Ráadásul a megállapodás szerint a szervizek a Castroltól megvásárolt termékeket meghatározott bruttó fogyasztói ár alatt nem értékesíthették.
A Castrol és a szervizek közötti megállapodások ráadásul befolyásolták a hazai kenőanyagpiac működését, mivel a társaság piaci részesedése 10-30 százalék között mozgott, a viszonteladási árak megkötésére vonatkozó kitételt pedig a Castrol a szervizekkel kötött szerződések túlnyomó többségénél alkalmazta.
Igaz, a vállalkozás 2006-tól ezt az elvárást az új szerződésekbe már nem tette bele, ám az érvényben maradt megállapodások többségében a korlátozás továbbra is szerepelt. A vizsgálat szerint a korlátozásnak lehetett piaci hatása, hiszen egyes szervizek saját bevallásuk szerint a szerződés szerinti árakat magukra nézve kötelezőnek tartották, azokat alkalmazták.
A GVH bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, mert ezt sem a versenynek okozott sérelem súlya, sem az elrettentés nem tette szükségessé. A viszonteladói ármegkötésnél figyelembe vette a versenyhatóság, hogy – a rendelkezésekre álló bizonyítékok alapján – a korlátozást a Castrol nem ellenőrizte, nem érvényesítette, annak betartására nem tett lépéseket (így az előírást megszegőkkel szemben szankciót sem alkalmazott), a szervizek által ténylegesen alkalmazott árról pontos áttekintés nem állt rendelkezésre.
VG Online-->
