Kockára tett milliárdok

A legóvatosabb becslések szerint is több tízmilliárd forint bevételtől esik el az állam az illegálisan működő online szerencsejáték-szervező cégek miatt. A piac liberalizációja azonban továbbra sincs napirenden – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya. Csak a hazai sportfogadási piacot 2007-ben mintegy 20-25 milliárd forintra taksálták a szakértők, ebből a Szerencsejáték Zrt. TippMixe 13,4 milliárddal részesedett (ebből 10 százalék származott az internetes fogadásból). Az egyéb szerencsejátékok, mint például a kaszinó vagy a póker ennek akár a dupláját is kitehetik, mert az online szerencsejátékok hihetetlen mértékű terjedésével a sportfogadás egyre több vállalkozó szellemű fogadót csábít a honlapokra, évről évre bővítve a hazai piacot.

Mint ismeretes, tavaly ősszel a kormány adócsomagjában szerepelt az online fogadóirodák liberalizációjának terve: e szerint a magyarországi telephellyel nem, de hazánkból is elérhető honlappal rendelkező cégeket fejenként egymilliárd forintos koncessziós díj fejében törvényessé nyilvánították volna. A válság azonban közbeszólt, s az új adótervezetbe már nem került bele az elképzelés.

Az állam 2005 novemberében tett kísérletet a tiltásra: az akkor megjelent jogszabály szerint online sportfogadást csak a magyar felügyelet engedélyével lehet szervezni – erre viszont csak az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. kapott felhatalmazást. Az engedélyt nem kapott irodáknál az interneten magyar állampolgár nem fogadhat, reklámjaikat a hazai médiumok nem jelentethetik meg, az internetszolgáltatóknak le kell tiltani a honlapjaik hozzáférését, a bankoknak pedig nem szabad átutalni a számláikra. Ha a hitelintézetek megszegnék ezt a szabályt, 500 ezer és 10 millió forint közötti bírságra számíthatnak.

Elvben. A gyakorlatban ugyanis sem a Magyar Bankszövetség, sem a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete (PSZÁF) nincs tisztában azzal, pontosan milyen keretek között kellene a törvényt betartani. A bankszövetség korábban kifogásolta, hogy nem kaptak olyan listát, amely részletesen leírta volna a tiltott szervezeteket és azokat a bankszámlaszámokat, amelyekre nem lehet átutalást teljesíteni. Binder István, a PSZÁF szóvivője elismerte: ahhoz, hogy mindezt ellenőrizni lehessen, szükség lenne egy a bankok által ismert listára, ám ő ilyent nem ismer, s kifejtette azt is, nem tud arról, hogy a PSZÁF-nak ellenőriznie kell a rendelkezés betartását, és nem is készülnek arra, hogy ezt a hatáskörükbe utalják.

Hasonló a helyzet a reklámozással is: a kereskedelmi tévécsatornák sorra indítanak az online játékok által támogatott műsorokat.

Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója szerint az online fogadóirodák nemcsak Magyarországon, de az egész világon kibújnak az adófizetési kötelezettség alól. Mi több, a játékfüggők kezeléséhez semmilyen mértékben nem járulnak hozzá. Székely Gábor a Pénzügyminisztériumtól eltérően úgy tudja, folynak a tárgyalások arról, hogy az online szerencsejátékot milyen módon lehetne liberalizálni.

A Szerencsejáték Zrt. azonban nem száll be az internetes fogadóirodák versenyébe: a 2007-ben indított új online játékokhoz szükséges rendszer kialakítása még abban az évben abbamaradt, és az idén sem terveznek bővítést a világhálón. Székely Gábor szerint a Szerencsejáték Zrt. játékainak nincs nagy online piaca. A törvények szerint internetes pókert és kaszinójátékot pedig még az állami társaság sem szervezhetne. Székely úgy látja, a kaszinó- és pókerjátékoknál egyébként is kicsi a tiszta játékbevétel, hiszen a befolyt öszszeg akár 92-95 százalékát is nyereményként fizetik vissza.

Ez több mint 11 százalékkal maradna el a 2008-as forgalomtól, és több mint egymilliárd forinttal múlná alul a 2006-os értéket. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a hatos lottó rekordfőnyereménye, a labdarúgó Európa-bajnokság, valamint az olimpiai játékok jócskán megdobták a fogadási kedvet, így magas bázis-évhez kell viszonyítani a számokat.

Habár Székely nem lát változást a játékkedvben a válság miatt, a Szerencsejáték Zrt. már az első negyedévben is 2,2 százalékos mínusszal indította az évet.

A sportfogadás forgalma azonban 17 százalékkal, 6,35 milliárd forintra bővült a tavalyi első negyedévhez képest. A sorsjegyek átlagosan 22,2 százalékkal drágulnak az idén.

Ez több mint 11 százalékkal maradna el a 2008-as forgalomtól, és több mint egymilliárd forinttal múlná alul a 2006-os értéket. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a hatos lottó rekordfőnyereménye, a labdarúgó Európa-bajnokság, valamint az olimpiai játékok jócskán megdobták a fogadási kedvet, így magas bázis-évhez kell viszonyítani a számokat.

Habár Székely nem lát változást a játékkedvben a válság miatt, a Szerencsejáték Zrt. már az első negyedévben is 2,2 százalékos mínusszal indította az évet.

A sportfogadás forgalma azonban 17 százalékkal, 6,35 milliárd forintra bővült a tavalyi első negyedévhez képest. A sorsjegyek átlagosan 22,2 százalékkal drágulnak az idén.-->