BUX 39,909.6
+1.42%
BUMIX 3,733.58
+0.52%
CETOP20 1,755.75
0.00%
OTP 8,418
+3.19%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+2.38%
0.00%
ZWACK 18,800
+0.53%
-8.42%
ANY 1,570
+0.64%
RABA 1,075
0.00%
0.00%
+1.56%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+2.53%
0.00%
+0.76%
OTT1 149.2
0.00%
+0.46%
MOL 2,916
+0.48%
+0.53%
ALTEO 2,370
+0.85%
-5.88%
-0.21%
EHEP 1,020
0.00%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.68%
-24.05%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.72%
0.00%
+0.76%
+0.21%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.91%
NAP 1,234
-0.32%
0.00%
+7.03%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Mekkora adóbevételt hozhat a VOLT és a BalatonSound?

A gazdasági válság és a dráguló jegyek ellenére a tavalyihoz hasonló mennyiségű, vagy annál is több jegyet adtak el eddig az idei nyári zenei fesztiválokra.

Az események ráadásul a helyi gazdaság élénkítésével még a krízis hatásainak tompításában is segítik a helyszínt biztosító önkormányzatokat, valamint jelentős bevételeket generálnak a központi költségvetésnek is – olvasható egy, a soproni VOLT Fesztiválról és a zamárdi BalatonSoundról készített KPMG-kutatásban.

A soproni rendezvényen tavaly 34 ezren vettek részt a fellépőkkel és a fesztiválon dolgozó személyzettel együtt, és bár sokan a helyszínen sátraznak, vagy a helyiek esetén az otthonukban alszanak, még így is összesen mintegy 25 ezer vendégéjszakát töltöttek a városban, illetve annak környékén. „Míg a soproni szálláshelyek átlagos kihasználtsága év közben 60 százalék körüli, addig a rendezvény ideje alatt, és az azt megelőző, illetve követő napokon szinte telt ház van mindenhol” – érzékeltette a Világgazdaságnak Fodor Tamás, Sopron polgármestere, hogy mekkora a jelentősége az eseménynek a város turisztikai életében.

 

A VOLT Fesztivál, illetve a látogatói által generált összes költés 1,28 milliárd forint volt tavaly, ez a tovagyűrűző hatások okán 670 millió forintnyi hozzájárulást jelentett a GDP-hez, valamint 277 millió forint teljes adóbevételt. Utóbbiból mintegy 14 millió helyi idegenforgalmi adó volt, amely közvetlenül az önkormányzathoz folyt be. Az idén viszont a magasabb jegyárak és a növekvő áfataratalom miatt a látogatók összes költése elérheti a másfél milliárd, míg az adóbevétel a 340 millió forintot.
Bár a 13 éves múlttal rendelkező soproni fesztiválnál jóval fiatalabb az először 2007-ben megrendezett zamárdi BalatonSound, azonban két év alatt hasonló nagyságúvá nőtte ki magát. Tavalyhoz hasonlóan néhány napja most is elfogytak az eseményre a bérletek, és napijegyeket is már csak korlátozott számban lehet kapni a Balaton-parti rendezvényre. Ez azt jelenti, hogy minden bizonnyal az idén is eléri vagy meghaladja a rendezvény a tavalyi 88 ezres látogatónap-számot. A fesztivál vendégei tavaly összesen 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el Zamárdiban és a Balaton térségében.

A Sziget mindent visz

A vidéki fesztiválok előretörése mellett természetesen semmi sem veszélyezteti a Sziget Fesztivál toronymagas vezető pozícióját – a magyar gazdasághoz való hozzájárulásának tekintetében sem. „Mára ez vált Magyarország egyik, ha nem legnagyobb kulturális-turisztikai eseményévé” – véli Gerendai Károly főszervező. Az esemény – amelyen körülbelül dupla annyian vesznek részt, mint a Volton és a Balaton Soundon együttvéve – évről-évre nagyjából ötvenezer külföldit vonz a fővárosba. Egy korábbi kutatás szerint az általa generált adóbevétel pedig meghaladja az 1,3 milliárd forintot. „Az eddigi adatok alapján a külföldi jegyeladásaink a válság ellenére is nőttek tavalyhoz képest, ám valamivel kisebb mértékben, mint azt korábban megszoktuk” – mondta a Világgazdaságnak Gerendai. Elmondása szerint itthon eddig mintegy hatezer fiatal regisztráltatta magát, hogy kedvezményes diákjegyet vásárolhasson az eseményre.



„Összehasonlításképpen: átlagosan ennyi vendégéjszakát generál egy 170-180 szobás, 60 százalékos kihasználtsággal működő négycsillagos szállaoda egy egész év alatt” – érzékeltette Indra Dániel, a kutatást végző KPMG szakértője. A felmérés szerint a Balaton Sound által generált összes költés tavaly 1,58 milliárd forint volt, ez 816 millió forint GDP-hozzájárulást és 340 millió forint teljes adóbevételt jelent, ebből a helyi idegenforgalmi-adó bevétel 18 millió forintot tett ki. Az idén az összköltés elérheti az 1,8 milliárd forintot, az adóbevétel pedig a 420 millió forintot.
Hogy ne csak Zamárdi szűk környéke profitáljon a Balaton Sound körüli turistaáradatból, az idén a szervezők a tó északi partján lévő településekkel együttműködve motorcsónak-járatokat indítanak a két oldal között, hogy az ottani szálláshelyek is minél több „soundozónak” nyújthassanak szállást a rendezvény alatt. Erre szükség is lehet, hiszen a fesztiválnak egyre több a külföldi vendége – az arányuk mára meghaladta a 10 százalékot. A legtöbben a környező országokból, Horvátországból, Szlovéniából, Szlovákiából érkeznek a magyar tengerhez, de sok a német látogató is.

A hasonló fesztiválok az egész országnak jelentős reklámot jelentenek – mondta Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. marketingigazgatója, aki szerint többmilliárd forint értékű hírmegjelenést biztosítanak az események Magyarország számára a külföldi sajtóban. Véleménye szerint ezek a megjelenések a fizetett hirdetéseknél is jóval hatékonyabbak, és hozzájárulhatnak hazánk „csikós és puszta” imidzsének megváltoztatásához, főképp a fiatalok szemében. Jövőre egyébként pont a fesztiválok lesznek az MT Zrt. marketingkampányának a fókuszában, 2010-re hirdették meg ugyanis a  „fesztiválok évét”.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek