Az események ráadásul a helyi gazdaság élénkítésével még a krízis hatásainak tompításában is segítik a helyszínt biztosító önkormányzatokat, valamint jelentős bevételeket generálnak a központi költségvetésnek is – olvasható egy, a soproni VOLT Fesztiválról és a zamárdi BalatonSoundról készített KPMG-kutatásban.
A soproni rendezvényen tavaly 34 ezren vettek részt a fellépőkkel és a fesztiválon dolgozó személyzettel együtt, és bár sokan a helyszínen sátraznak, vagy a helyiek esetén az otthonukban alszanak, még így is összesen mintegy 25 ezer vendégéjszakát töltöttek a városban, illetve annak környékén. „Míg a soproni szálláshelyek átlagos kihasználtsága év közben 60 százalék körüli, addig a rendezvény ideje alatt, és az azt megelőző, illetve követő napokon szinte telt ház van mindenhol” – érzékeltette a Világgazdaságnak Fodor Tamás, Sopron polgármestere, hogy mekkora a jelentősége az eseménynek a város turisztikai életében.
A VOLT Fesztivál, illetve a látogatói által generált összes költés 1,28 milliárd forint volt tavaly, ez a tovagyűrűző hatások okán 670 millió forintnyi hozzájárulást jelentett a GDP-hez, valamint 277 millió forint teljes adóbevételt. Utóbbiból mintegy 14 millió helyi idegenforgalmi volt, amely közvetlenül az önkormányzathoz folyt be. Az idén viszont a magasabb jegyárak és a növekvő áfataratalom miatt a látogatók összes költése elérheti a másfél milliárd, míg az adóbevétel a 340 millió forintot.
Bár a 13 éves múlttal rendelkező soproni fesztiválnál jóval fiatalabb az először 2007-ben megrendezett zamárdi BalatonSound, azonban két év alatt hasonló nagyságúvá nőtte ki magát. Tavalyhoz hasonlóan néhány napja most is elfogytak az eseményre a bérletek, és napijegyeket is már csak korlátozott számban lehet kapni a Balaton-parti rendezvényre. Ez azt jelenti, hogy minden bizonnyal az idén is eléri vagy meghaladja a rendezvény a tavalyi 88 ezres látogatónap-számot. A fesztivál vendégei tavaly összesen 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el Zamárdiban és a Balaton térségében.
A Sziget mindent visz
A vidéki fesztiválok előretörése mellett természetesen semmi sem veszélyezteti a Sziget Fesztivál toronymagas vezető pozícióját – a magyar gazdasághoz való hozzájárulásának tekintetében sem. „Mára ez vált Magyarország egyik, ha nem legnagyobb kulturális-turisztikai eseményévé” – véli Gerendai Károly főszervező. Az esemény – amelyen körülbelül dupla annyian vesznek részt, mint a Volton és a Balaton Soundon együttvéve – évről-évre nagyjából ötvenezer külföldit vonz a fővárosba. Egy korábbi kutatás szerint az általa generált adóbevétel pedig meghaladja az 1,3 milliárd forintot. „Az eddigi adatok alapján a külföldi jegyeladásaink a válság ellenére is nőttek tavalyhoz képest, ám valamivel kisebb mértékben, mint azt korábban megszoktuk” – mondta a Világgazdaságnak Gerendai. Elmondása szerint itthon eddig mintegy hatezer fiatal regisztráltatta magát, hogy kedvezményes diákjegyet vásárolhasson az eseményre.
„Összehasonlításképpen: átlagosan ennyi vendégéjszakát generál egy 170-180 szobás, 60 százalékos kihasználtsággal működő négycsillagos szállaoda egy egész év alatt” – érzékeltette Indra Dániel, a kutatást végző KPMG szakértője. A felmérés szerint a Balaton Sound által generált összes költés tavaly 1,58 milliárd forint volt, ez 816 millió forint GDP-hozzájárulást és 340 millió forint teljes adóbevételt jelent, ebből a helyi idegenforgalmi-adó bevétel 18 millió forintot tett ki. Az idén az összköltés elérheti az 1,8 milliárd forintot, az adóbevétel pedig a 420 millió forintot.
Hogy ne csak Zamárdi szűk környéke profitáljon a Balaton Sound körüli turistaáradatból, az idén a szervezők a tó északi partján lévő településekkel együttműködve motorcsónak-járatokat indítanak a két oldal között, hogy az ottani szálláshelyek is minél több „soundozónak” nyújthassanak szállást a rendezvény alatt. Erre szükség is lehet, hiszen a fesztiválnak egyre több a külföldi vendége – az arányuk mára meghaladta a 10 százalékot. A legtöbben a környező országokból, Horvátországból, Szlovéniából, Szlovákiából érkeznek a magyar tengerhez, de sok a német látogató is.
A hasonló fesztiválok az egész országnak jelentős reklámot jelentenek – mondta Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. marketingigazgatója, aki szerint többmilliárd forint értékű hírmegjelenést biztosítanak az események Magyarország számára a külföldi sajtóban. Véleménye szerint ezek a megjelenések a fizetett hirdetéseknél is jóval hatékonyabbak, és hozzájárulhatnak hazánk „csikós és puszta” imidzsének megváltoztatásához, főképp a fiatalok szemében. Jövőre egyébként pont a fesztiválok lesznek az MT Zrt. marketingkampányának a fókuszában, 2010-re hirdették meg ugyanis a „fesztiválok évét”.
-->
