Erre várt a fél világ: fontos döntést hoztak az olajtermelő országok
Az OPEC+ napi 206 ezer hordóval emelné a kitermelési kvótákat májustól, de a többlet a jelenlegi helyzetben nem jut el a piacra, mert a Hormuzi-szoros körüli háborús zavarok visszafogják az exportot. Az olajtermelő országok döntése így inkább jelzés a piac felé, miközben a kínálatból már most napi 12-15 millió hordó esik ki, ami tartósan magas olajárakat vetít előre.
Az OPEC+ vasárnapi egyeztetésén a tagok elvi megállapodásra jutottak a kvóták emeléséről, ugyanakkor a legfontosabb termelők – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – jelenleg nem képesek növelni a kitermelést. A február vége óta akadozó forgalom a szoros térségében visszafogta az exportot, miközben a régióban olajipari létesítmények is megsérültek rakéta- és dróntámadásokban – írja a Reuters.
A kínálati oldal más szereplői sem tudják ellensúlyozni a kiesést:
Oroszország termelését továbbra is szankciók és a háborús károk korlátozzák, így a kartellen belül gyakorlatilag nincs olyan szereplő, mely rövid távon érdemben növelni tudná a kitermelést.
Öböl menti források szerint még a harcok azonnali leállása esetén is hónapokba telne a termelési kapacitások helyreállítása. A piaci szereplők számára nem az a kérdés, hogy technikailag átjárható-e a Hormuzi-szoros, hanem az, hogy vállalható-e a kockázat, ami önmagában is visszafogja a forgalmat.
A kiesés mértéke történelmi: becslések szerint napi 12-15 millió hordó, vagyis a globális kínálat akár 15 százaléka tűnt el a piacról néhány hét alatt. Ez azonnal megjelent az árakban is: a kőolaj jegyzése hordónként közel 120 dollárra (kb. 43 ezer forint) emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár (kb. 54 ezer forint) fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
Ebben a helyzetben a mostani kvótaemelés inkább politikai és piaci üzenet. Az OPEC+ azt próbálja jelezni, hogy készen áll a kínálat növelésére, amint helyreáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A tényleges hatás azonban addig elmarad, amíg a fizikai ellátási útvonalak nem működnek, így a következő hetekben továbbra is a kínálati szűkösség és az árak emelkedése határozhatja meg a piacot.
Az oroszok napra pontosan megmondták, mikor fogy el az üzemanyag Európából
Az Európai Unió üzemanyag-tartalékai körülbelül április 20-ra teljesen kiürülhetnek – állítja Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója, egyben az orosz elnök különmegbízottja. A politikus szerint a Hormuzi-szoroson keresztül érkező utolsó olajszállítmányok április 11-ig jutnak el Európába. Szerinte ezt követően a tartalékok várhatóan elfogynak, és onnantól kezdve reálissá válhat a benzin- és dízelhiány kialakulása.
Hozzátette:
az EU energiaellátása különösen sebezhetővé vált a korábbi döntések következtében.
Dmitrijev előrejelzése a Közel-Keleten zajló feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárása miatt született.
Brüsszel ugyanakkor saját számításokkal készül a lehetséges válságra. Az Európai Unió naponta körülbelül 10,5 millió hordó olajat fogyaszt, ami a globális kereslet mintegy 10 százalékát teszi ki. Ebből Németország napi 2,3 millió, Franciaország 1,6 millió, Olaszország pedig 1,3 millió hordót használ el. Az uniós vészhelyzeti olajtartalékok jelenleg mintegy 100 millió hordót tesznek ki.
Ez a nettó import 90 napjára vagy a teljes fogyasztás nagyjából 61 napjára lenne elegendő. A nagyobb tagállamok saját készletei is jelentősek: Franciaország 120 millió, Németország 110 millió, Olaszország 76 millió hordót tárol. Március 11-én az International Energy Agency (IEA) koordinált akciójában az EU országai összesen 91,7 millió hordót bocsátottak ki a nemzetközi tartalékokból.
