Óriási bukás Bábolnán
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Várhatóan több milliárd forint lehet a hitelezők vesztesége a Bábolna Zrt. felszámolása során – mondta Somogyi Ferenc, a felszámolást végző TM-Line Zrt. vezérigazgatója. A hivatalosan bejelentett hitelezői igény 4,912 milliárd forintot tesz ki, miközben a vagyonértékesítésből mindössze 265 millió körüli összeg folyhat be. A legnagyobb veszteség a bankokat és az adóhatóságot érheti, de az összes szállítói követelés is megközelíti az egymilliárd forintot.
A felszámoló még tavaly eladta a bábolnai társaság szendrői gazdaságának eszközvagyonát, s a cég megmaradt gépparkjának jelentős részét is. A közelmúltban pedig a mocsai pulykatelep, valamint több kisebb ingatlan és vagyontárgy értékesítésére írt ki pályázatot. Újbóli meghirdetésre vár a Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának eszközvagyona is, mivel a korábbi privatizációs szerződést – amelyet még a tavaly áprilisban kezdődött felszámolás előtt kötött a cég, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. – a felszámoló ez év februárjában felbontotta a vevővel. (Mint ismert, időközben Medgyasszay László KDNP-s képviselő és Budai Gyula, a gazdaköri érdekképviselet szövetségi igazgatója a Központi Nyomozó Főügyészségen feljelentést tett a tavalyi kerteskői privatizációs tranzakció miatt.) A TM-Line szerint a még meglévő bábolnai vagyon értékesítéséből – a 265 millió forintos teljes várható bevétel részeként – 100-120 millió folyhat be.
Mint ismert, a Bábolna Zrt. tavaly „kiüresített” állapotban került felszámolás alá, mivel a társaság érdekeltségeit az előző kormányok több határozattal elvonták, a vállalat termőföldjeit pedig az MNV értékesítette, illetve a tartós állami tulajdonban lévő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-hez helyezte kényszerhasznosításra. A vagyonértékesítés – közölte Somogyi Ferenc – a következő hónapokban jórészt befejeződhet, a felszámolás azonban ennek ellenére is jócskán elhúzódhat, mert a Bábolna Zrt.-vel szemben nyolc-tíz komolyabb per is indult az utóbbi időszakban. A hitelezők (beszállítók) és más felszámolók 2-3 milliárd forintos további követelést támasztanak, így a vállalat tartozása összességében megközelítheti a nyolcmilliárd forintot is, ha a bírósági ítéletek a felpereseknek adnak igazat.
Az ÁSZ szerint több tízmilliárd lehet a veszteség
Az ÁSZ óvatos becslései szerint az államot több tízmilliárd forintos veszteség érte a bábolnai vagyon „fokozatos erodálódásával”, de a tényleges kár ennél jóval nagyobbra is rúghat.Egyelőre nincs felmérés például arról, mekkora lehetett a rossz kormányzati, vagyonkezelői és vezetői döntések miatt kiesett bevétel és elmaradt haszon. Emellett kérdéses, hogy a folyamatban lévő felszámolások, végelszámolások és perek milyen károkkal zárulnak.
Egyes becslések szerint azonban a bábolnai cég Postabank-szintű, akár 100-200 milliárdos veszteséget is okozhatott az államnak az elmúlt tíz évben.
A számvevőszék egyébként 1995–2007 között kilenc jelentésben foglalkozott a bábolnai gazdálkodással, és többször javasolta az ügyek kivizsgálását, illetve a döntéshozók felelősségre vonását. Bár a sorozatos bábolnai vezetőváltások bizonyos értelmű számonkérésként is felfoghatók, szakértők szerint nem minősülnek érdemi retorziónak.
A vagyonvesztés kapcsán a bábolnai igazgatóságok és felügyelőbizottságok, az ÁPV-s agrárgazdasági ügyvezető igazgatók, az ÁPV-vezetők, sőt a kormány (illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek) felelőssége is felmerülhet.
Egyelőre nincs felmérés például arról, mekkora lehetett a rossz kormányzati, vagyonkezelői és vezetői döntések miatt kiesett bevétel és elmaradt haszon. Emellett kérdéses, hogy a folyamatban lévő felszámolások, végelszámolások és perek milyen károkkal zárulnak.
Egyes becslések szerint azonban a bábolnai cég Postabank-szintű, akár 100-200 milliárdos veszteséget is okozhatott az államnak az elmúlt tíz évben.
A számvevőszék egyébként 1995–2007 között kilenc jelentésben foglalkozott a bábolnai gazdálkodással, és többször javasolta az ügyek kivizsgálását, illetve a döntéshozók felelősségre vonását. Bár a sorozatos bábolnai vezetőváltások bizonyos értelmű számonkérésként is felfoghatók, szakértők szerint nem minősülnek érdemi retorziónak.
A vagyonvesztés kapcsán a bábolnai igazgatóságok és felügyelőbizottságok, az ÁPV-s agrárgazdasági ügyvezető igazgatók, az ÁPV-vezetők, sőt a kormány (illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek) felelőssége is felmerülhet.-->
