Baktériumfertőzés ölte meg az 1918-as világjárvány áldozatainak többségét. Akkor ötvenmillióan vesztették életüket a járvány következtében. Amerikai kutatók ebből arra következtettek, hogy eltúlzottak lehetnek az influenza várható következményeivel kapcsolatos jóslatok. Keith Klugman, az atlantai Emory Egyetem kutatója a járvánnyal kapcsolatos információk elemzésével rájött, hogy átlagosan 7-11 nap alatt vitte el az embereket a járvány.
Ez sokkal inkább bakteriális, mint vírusos fertőzésre utal, ezért Klugman szerint ez ma már sokkal kevesebb halált okozhat, mint kilencven évvel ezelőtt. Az atlantai kutatók jelenleg modellezik a járványt és kezelését, kitérve arra az esetre is, ha a felülfertőző baktériumok ellenállóvá válnának a most rendelkezésre álló antibiotikumoknak.
Az elmúlt évszázadban legalább 4 világjárvány zajlott le, amelyek közül az úgynevezett Spanyolnátha (1818-1819) 50 millió ember halálát okozta . A járványok utólagos elemzéséből kiderült, hogy a halálozásért nem maga, az esetek döntő többségében spontán gyógyuló vírusfertőzés, hanem a másodlagosan megjelenő bakteriális pneumónia a felelős. A halálos szövődményhez vezető kórokozók a Streptococcus pneumoniae, Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus és a Haemophilus influenza voltak. Mindezen tapasztalatok alapján az influenzával szembeni védekezési stratégiánkat érdemes végiggondolni - állítják a szakemberek.
A várható pandemia előtt minél szélesebb körre ki kell terjeszteni a pneumococcus elleni vakcinációt. Magyarországon jelenleg a pneumococcus fertőzés megelőzésére aktív immunizációval, kétféle vakcina típussal – polysaccharid és konjugált vakcinák – van lehetőség. A hazai ajánlás többek között a www.laszlokorhaz.hu honlapon elérhető. A védőoltás választható, tehát nem része az életkor szerinti naptári („kötelező”) védőoltásoknak, ennek megfelelően a vakcinák receptkötelesek.
