Befagyott az építési piac

Az elmélyülő gazdasági válság az európai gazdaságok teljesítményének, valamint a megtakarításoknak a csökkenéséhez vezet. Emiatt több év halasztás vár az új beruházásokra és az új építésekre 2009-ben és 2010-ben is. A nyugat-európai országokban tapasztalható keresletcsökkenés az építési piacon valamelyest ellensúlyozódik a visegrádi országok növekedésével, ezalól sajnálatos kivétel éppen Magyarország – állapította meg az európai építési piacot vizsgáló szervezet, az Euroconstruct szervezet minapi varsói konferenciája, az összegzést a szervezet magyarországi tagja, a Buildecon Kft. juttatta el lapunkhoz.

A tanulmány szerint 2009 végéig lassuló világgazdasági fejlődés várható, emiatt a 2009–2011-os időszak első részére, körülbelül 2010 közepéig-végéig a beruházás és az építés csökkenése lesz jellemző. Ezt követően a csökkenés megáll, és jó esetben egy kismértékű növekedés következhet be 2011-ben. A drasztikus csökkenés az egész Euroconstruct régióra jellemzően a magasépítésben, döntően az új építés területén következik be.

Óriási visszaesés, a hirtelen korlátok közé szorított lakás-jelzálogkölcsön a fejlesztőket igen nehéz helyzetbe hozta, befagyasztotta az indításokat, és megnehezítette a már folyamatban lévő építések befejezését is. A legpesszimistább várakozásokat is felülmúlja az ír és a spanyol helyzet: 2008-ról 2009-re Írországban 50 ezerről 20 ezerre esik vissza a befejezett új lakások száma, Spanyolországban 720 ezerről 250 ezerre! A spanyol esés 2011-ig folytatódik. Természetesen a kiadott építési engedélyek prognosztizált száma is drasztikusan csökken 2009-ben. Jellemző az erős árcsökkenés is.

Megállt a lakáspiac értékének mintegy 50 százalékát jelentő felújítás-fenntartás-korszerűsítés növekedése is 2009-ben. Míg 2005-ben a 19 Euroconstruct-országban közel 2400 ezer lakás épült, 2008-ban, kétévi növekedés után most ugyanitt tartunk. 2009-re drasztikusan, 1,73 millióra csökken a használatba adott új lakások száma. 2011-re az új lakások száma 1,5–1,6 millió között prognosztizálható, ez mintegy 50 százalékos csökkenést jelent!

A nem lakáscélú magasépítés közösségi létesítményeinek (oktatás, egészségügy, kultúra, sport, egyház) közpénzekből történő finanszírozása nem problémamentes. Még sokkal súlyosabb a helyzet egész Európában (a „visegrádiak” sem kivételek ezalól) a magántőkéből, üzleti céllal történő ingatlanfejlesztések körében (iroda, szálloda, ipar, kereskedelem, raktár, mezőgazdaság). A projektfinanszírozásban és a tranzakciós ügyletekben a projektek leállítására, illetve az újak halasztására törekednek. Hatalmas a csökkenés az új irodaberuházásoknál, az ipari projektek építése teljességgel befagyott.

Magyarországon a háromévi piaczsugorodást 2009-ben egy további, negyedik éve tartó lejtmenet követi a Buildecon prognózisa szerint, ezúttal a magasépítés, a lakás- és nem lakásépítés 8,4 százalékos együttes viszszaesése miatt. Enyhülés, a 2005-ös szint elérése 2011-nél előbb nem remélhető. Ez jelentős lemaradás a környező országokhoz képest. Ugyanakkor e negatív pozíció serkentheti az építési piac tudatos újragondolását a településfejlesztés, vízgazdálkodás, környezetvédelem, energiahatékony felújítás terén.