Mi lesz a pusztuló kastélyainkkal? Aggódik a Fidesz
A tíz kastély közül, amelyet vagyonkezelésbe adnának, nyolc olyan településen van, amely a Fertő-tó, a Balaton, a Velencei-tó és a Tatai-tó környezetében található.
„Olyan területek szűk vonzáskörzetében, ahol várhatóan idegenforgalmi szórakoztató-központ, kaszinó fog épülni” – mondta budapesti sajtótájékoztatóján a fideszes politikus, aki szerint ezek alapján a tíz kastély lajstromba vétele szándékosnak mondható. Bencsik János szerint olyan kastélyokat kerestek ugyanis, amelyek hasznosítása, magántőke bevonásával, biztos megtérülést hozhat a vagyonkezelési joggal rendelkezők számára a kormányzati ciklus zárását követően is, „azoknak az üzlettársaknak, akiknek még a korábbiakban nem jutott nemzeti vagyonelem”.
Azt is megjegyezte, hogy az elmúlt években milliárdokat költöttünk a költségvetésből ezeknek a kastélyoknak a karbantartására, felújítására, többségük jó állapotban van, valamit folyamatban levő uniós pályázatokban is érintettek.
Az MNV konkrétan az acsai Prónay-, a soponyai Zichy-, a bajnai Sándor-Metternich-, a gyulai Almássy-, a tatai Eszterházy-, a dégi Festetics-, a füzérradványi Károlyi-, a lovasberényi Cziráky-kastély, valamint az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim- és a fertőrákosi püspöki kastélyegyüttes piaci alapú hasznosításához kérte Hiller István oktatási és kulturális miniszter hozzájárulását.
Ez a tíz kastély állami tulajdonból ki nem adható műemlék, de finoman fogalmazva is rossz állapotban vannak” – mondta Mező Tamás. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint állagvédelem, illetve felújítás céljából dolgozták ki a hasznosítási koncepciót, amelynek keretében olyan befektetőket keresnek, amelyek a helyreállítás mellett valamilyen ésszerű funkciót valósítanak meg az épületekben.
Tudni kell, hogy a műemlék kastélyok felújítása, s bennük valamilyen jövedelmező funkció kialakítása több száz milliós, olykor milliárdos tőkeinvesztíciót igényel. Ilyen célra azonban sem pályázható állami források, sem banki hitelek nem állnak rendelkezésre, s az uniós pénzek is csak a kiemelkedő értékű épületek esetében érhetők el. Ma Magyarországon közel nyolcszáz műemlék kastély és kúria található. Közülük kilencven van állami tulajdonban, ebből huszonkettő a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához (MNG), tizenhárom pedig az idén januártól a MNV-hez, míg a többi műemlék ingatlan különböző szervezetekhez, egyházakhoz, alapítványokhoz, önkormányzatokhoz és magánbefektetőkhöz tartozik.
Természetesen a helyreállításról s az új funkcióról elkészített terveket nemcsak az örökségvédelmi hivatallal, hanem az érintett helyi önkormányzattal is egyeztetnie kellett.
