Újabb front az it-csatában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Jövőre újabb frontot nyit a szoftverpiacon a Google – derül ki a cég tegnapi bejelentéséből. Addigra készül el első – személyi számítógépekre fejlesztett – operációs rendszerével (OS), amellyel nem titkoltan a Microsoft – ezen a piacon élvezett – közel 90 százalékos dominanciáját kívánja megtörni. A Chrome OS névre keresztelt alapszoftver elsőként a netbookokon jelenik meg, ami nem véletlen. A hordozható számítógépek piacának ugyanis ez az a szegmense, amely a recesszió ellenére is dinamikusan növekszik. Ezekből a levelezésre és internetezésre kifejlesztett kisméretű hordozható számítógépekből tavaly világszerte 10 milliót adtak el, az idén a pesszimistább előrejelzések is két és félszeres növekedéssel számolnak.
A Google az utóbbi években több más területen is komoly kihívás elé állította a Microsoftot. Saját operációs rendszert fejlesztett ki Android néven a mobiltelefonokra. (Itt egyébként a redmondi versenytársnak nincs akkora dominanciája, mint a PC-s operációs rendszerek piacán.) Tavaly ősszel dobta piacra internetböngészőjét, a Chrome-ot, amellyel az MS Internet Explorerét támadta. Időközben olyan ingyenes webalapú alkalmazásokat is fejlesztett, amelyekkel a Microsoft irodai szoftvereinek akart alternatívát állítani, így született meg a levelezésre szolgáló Gmail, a szövegszerkesztő GoogleDocs, a táblázatkezelő Spreadsheet.
Az internetből kinőtt Google általában is a webalapú számítógépes rendszerekben hisz, amelyek felválthatják a hagyományos asztali gépeken futó szoftvereket. A cég szerint a jövőben a böngészőkön keresztül fut majd a legtöbb program. Ennek példája a Chrome böngésző is, ezen keresztül lehet elérni a már említett google-öos irodai alkalmazásokat.
Kérdés, hogy ténylegesen mennyire tudja megváltoztatni a piaci arányokat az újabb nyílt forráskódú szoftver, főleg úgy, hogy addig még van egy újabb dobása a Microsoftnak is. A redmondi cég az idén októberben dobja piacra legújabb operációs rendszerét, a Windows 7-et. Az időzítés, mint már korábbi összeállításunkból kiderült, nem túl szerencsés. Az elhúzódó válság miatt mind világszerte, mind itthon az alapszoftver tömeges telepítése akár fél-egy évvel későbbre is tolódhat. Az üzleti felhasználók körében a recesszió erőteljesen megnyirbálta az informatikai büdzsét, abból csak a legszükségesebbekre futja. (A cégek általában szoftverköltésük közel 40 százalékát fordítják operációs rendszer vásárlására.)
Az sem egyértelmű még, hogy ha sikeres lesz is az új Google-termék, azzal feltétlenül a szabad szoftverek pozícióját erősíti-e a cég, vagy éppen tőlük vesz el újabb piaci részt. A Linux operációs rendszer személyi számítógépes változatai ugyanis nagyon lassan terjednek, részesedésük világméretekben júniusban lépte át elsőként az 1 százalékot.
Magyarországon is kimutatható a Microsoft dominanciája, a zárt forráskódú termékeknél csak egy versenytársa van, az Apple Macintosha, azonban ennek a részesedése sem haladja meg az egy százalékot. A szabad szoftvereknek pedig ugyancsak marginális a piaci részesedésük. Két számjegyű piacrészt a cégek által használt szerver-operációsrendszerek piacán mutathatnak fel a Linux-változatok. VG


