Újabb reform előtt a MÁV

Andrási Miklós, a MÁV Zrt. új igazgatósági elnöke vezetésével kell megújulnia az állami vasúttársaságnak. A szakember két héten belül az elnök-vezérigazgatói posztot is megkapja, munkáját miniszteri biztosként Antali Károly, operatív irányításért felelős vezérigazgatóként pedig az eddigi MÁV-vezér, Heinczinger István segíti – jelentette be tegnap Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyekért felelős miniszter.

Az immár sokadik MÁV-reformnak egyelőre csak az irányai ismertek. „Nyilvánvalóan át kell alakítani a csoportot, hiszen a közösségi közlekedés ma évi 280 milliárd forintjába kerül az államnak, vagyis 28 ezer forintjába minden állampolgárnak, akkor is, ha igénybe sem veszi” – jellemezte a mostani állapotot a miniszter. Hónig Péter szerint legalább 40 milliárd forinttal kell csökkenteni ezt az összeget. Az állami támogatás visszafogása a feltétele annak a megállapodásnak is, amelyet a kormány az IMF-fel és az EU-val kötött.

Forrásokat is kell teremteni a MÁV finanszírozásához, vagyis fel kell élénkíteni a beruházók lankadó finanszírozási kedvét. Ennek részeként végre el kell készíteni a MÁV csoport vagyonának hiteles értékbecslését. A harmadik fontos feladat a társaság elismertségének javítása, ám ahhoz, hogy minél többen vegyék igénybe a vasutat, azt versenyképessé is kell tenni. Alkalmazkodni kell ahhoz a helyzethez, hogy minden újabb méter közút a vasúttól veszi el a piacot, amelynek utasszáma az elmúlt húsz évben megfeleződött. Hónig Péter kiemelt irányként említette a közösségi közlekedésben lévő párhuzamok felszámolását is. Bár a párhuzamosság önmagában nem baj, az már luxus, ha állami támogatást élvező közlekedési formák versenyeznek. A reformhoz tartozik az is, hogy az fizessen a szállításért, aki igénybe veszi, vagyis elsősorban az utas. A miniszter hangsúlyozta, hogy a MÁV jelenlegi vezetői élvezik a bizalmát, és reméli, hogy az átalakulás aktív részesei lesznek.

„A mostani átalakítás kétségtelenül kisebb ellenszélben indul, mint az, amelyet előzőleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezdeményezett, sőt, most kényszerhelyzet is előállt az IMF és az EU felé vállalt kötelezettségek miatt” – latolgatta a reform esélyeit lapunknak a GKM vasúti ügyekért is felelős korábbi államtitkára, Felsmann Balázs. Szerinte a fő kihívást most a rövid és a hosszú távú érdekek ellentéte okozza. Nyitott, hogy milyen intézkedések hoznak rövid távon is valamit a költségvetésnek. A MÁV-nál kínálkozó fő megtakarítási lehetőség ugyanis a költségeken belül nagy arányt képviselő bérköltségek lefaragása lehet, ám a szükséges elbocsátások költségvonzata körülbelül egyévnyi bérköltségnek felel meg. Emiatt viszont egy olyan új megállapodásra lenne szükség az IMF-fel, amely a hosszú távú célok érdekében rövid távon tovább engedné a költségvetési hiány növekedését. Az erőteljes leépítés ráadásul szociális és politikai okból is kényes kérdés, mindazonáltal ezen kívül az exállamtitkár nem lát más jelentős költségcsökkentési lehetőséget. Bevételi oldalon Felsmann Balázs nem tartja indokoltnak a vonatjegyek árának emelését, ám a kedvezmények csökkentését és az ingyenjegyek megvonását annál inkább. Egy érdemi tarifareform mintegy 20 százalékot, körülbelül 8-10 milliárd pluszt hozhat a MÁV konyhájára. Szerencsésnek tartaná, ha Andrási Miklós úgy vette volna át a MÁV vezetését, hogy tudja: a mandátuma nem néhány hónapra és nemcsak válságkezelésre, hanem hosszabb távra szól. A vasúttársaság teljes átalakítása ugyanis öt-hat évet is igénybe venne.

Meggyőződése, hogy a MÁV az állami támogatásokat a mostaninál hatékonyabban is felhasználhatja, és hogy a reformokhoz minden érintett részéről megvan az akarat is.

Meggyőződése, hogy a MÁV az állami támogatásokat a mostaninál hatékonyabban is felhasználhatja, és hogy a reformokhoz minden érintett részéről megvan az akarat is. Névjegy: Andrási Miklós (45) Közgazdász, angolul és németül beszél. Pályáját 1988-ban a Pricewaterhouse pénzügyi tanácsadójaként kezdte, ezt követően felső vezetői beosztásokban dolgozott, jórészt pénzintézeteknél.

Ügyvezető igazgató volt az Első Magyar–Angol Bróker Kft.-nél, a New York Bróker Budapest Kft.-nél, majd a City Bróker Kft.-nél.

1996 és 1999 között a DH Brókerház Rt. elnök-vezérigazgatója.

2000–2001 között az ÁPV Rt., utána a Szerencsejáték Rt., illetve a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgató-helyettese.

2003–2005 között a Dresdner Bank Luxemburg SA vezető tanácsadója, ezután három évig a Buda-Cash Brókerház Zrt. befektetési igazgatója.

2009 óta a Grid Zrt. üzletfejlesztési igazgatója. 2001-ig az MVM, a Mol, a Szerencsejáték Rt. és a Procont igazgatósági tagja, illetve a BÉT felügyelőbizottsági elnöke. Nős, három lánya van.-->