Felszámolást kér a HospInvest, mert a pénteken megtartott közgyűlésen a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy visszavonják a csődvédelemre szóló kérelmüket – közölte Kollányi Gábor, a HospInvest Zrt elnöke. A kérelmet mielőbb, de legkésőbb hétfőn eljuttatják a bíróságra. A felszámolás ideje alatt az egészségügyi intézmények közfinanszírozását a felszámoló látja el.
Az egészségügyi intézmények működtetésével és fejlesztésével foglalkozó HospInvest áprilisban kért csődvédelmet maga ellen, ami augusztus közepéig fizetési moratóriumot jelentett volna a cég számára. Ennek törvényi feltétele az, hogy a moratórium időszakában meglegyen a pénzügyi egyensúly, azaz a bevételek fedezzék a kiadásokat. Ezt a HospInvest júliustól nem tudja biztosítani – mondta a cég elnöke. Kollányi Gábor ezt azzal indokolta lapunknak, hogy a csődvédelem alatt sem sikerült a működést biztosítani, a bevételeik nem fedezték a kiadásaikat, adósságuk nettó 2,7 milliárd forint.
A HospInvest elnöke hozzáfűzte: a cégcsoport havonta 1,3-1,4 milliárd forintot kap az Egészségügyi Alapból az általa működtetett egészségügyi intézmények finanszírozására, de júliusban már csak 1,1 milliárd forintot kapott.
A felszámolásra irányuló kérelemmel a HospInvestnek egyetlen feladata marad: visszaadni az önkormányzatoknak az egészségügyi intézményeket. A kórházakat „a legrövidebb időn belül átadják a tulajdonos önkormányzatoknak” – nyilatkozta kérdésünkre ezzel kapcsolatban Kollányi Gábor.
A tulajdonosok szerint a cég csődjét az egészségügy általános finanszírozási válsága mellett a gazdasági válság okozta. Elapadtak a banki források, kilépett a tulajdonosi körből az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a CIB Bank felmondta a hitelszerződéseket.
Ugyanakkor hátrányosan érintette a HospInvestet is az a márciusi törvénymódosítás is, aminek alapján az egészségügyi intézmények a szükséges pénzek 70 százalékát kapják meg előre az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a többit utólagos elszámolás alapján.
A magánszemélyek tulajdonában lévő HospInvest 2000-ben alakult, 2004-ben vette át az első, a kiskunhalasi kórházat. A cégcsoport a megalakulása óta mintegy 2,5 milliárd forintot ruházott be az általa üzemeltetett egészségügyi intézményekbe.
A cég öt kórházat és öt egészségügyi intézményt üzemeltet, illetve üzemeltetett: az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a kiskunhalasi és a parádfürdői kórházat, valamint a jánoshalmai, a keceli, a kiskőrösi, a százhalombattai és a megyeri rendelőintézetet.
Hogyan reagálnak a kórházak?
Lapozzon!
Folyamatos az üzemeltetés Egerben
Merczel József, a Heves megyei közgyűlés alelnöke úgy reagált: arra számítottak, hogy augusztus elseje után még hatvan napig vezeti a kórházat a HospInvest, de immár „gyorsabban kell lépni.” A megye által alapított egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság bírósági bejegyzése már folyamatban van, ha a HospInvest korrekt lesz, úgy augusztus elsejétől a jelenlegi létszámmal és infrastruktúrával a megyei önkormányzat cége üzemeltetheti a Markhót Ferenc Kórházat.
Herman István, a megyei közgyűlés Fidesz-Polgári Frakciójának igazgatója úgy kommentált: „vége a pilótajátéknak”. Bekövetkezett az, amit a frakciójuk mindig is mondott, ám azt, hogy mindez végső soron menyibe fog kerülni a megyének, még nem tudja senki. A kórházat jó helyzetben adták át a HospInvestnek, most sokkal rosszabb kondíciókkal
kerül vissza – közölte. Herman reméli, hogy a történtek nem járnak jogi következmények nélkül, s a felelősségre vonás nem marad el.
Nem érte meglepetés Kiskunhalast
„Nem lepett meg bennünket a bejelentés, mivel már csütörtökön tudtunk arról, hogy a cég közgyűlésén várhatóan ez a döntés születik – mondta el lapunknak Várnai László kiskunhalasi polgármester. A felszámolás nincs hatással arra az átalakítási folyamatra sem, melynek végén szeptembertől az önkormányzat saját cége veszi át a kórház működtetését.
A városvezető csütörtökön jelentette be a kórház dolgozóinak, hogy szerződést bontanak a HospInvesttel. Kollányi Gábor, a cég elnöke tegnapelőtt Kiskunhalason tárgyalt a Semmelweis-kórházról, s már akkor jelezte a városvezetésnek, hogy a kilátástalan helyzetben a befektető társaság nem tudja tovább finanszírozni az általuk működtetett egészségügyi intézményeket.
„A kórházunkban zajló napi gyógyító munkát és a kórház helyzetét nem befolyásolja a zrt. döntése. Tesszük a dolgunkat, hogy mindent rendben előkészítsünk a szeptemberi váltáshoz” – nyilatkozta Romhányi Zoltán, a Semmelweis-kórház ügyvezető-igazgatója.
