Elemzői ajánlás sörgyártókra

A jelek szerint a stabil pénzügyi háttérrel, alacsony hitelállománnyal rendelkező sörgyártók az elmúlt hónapokban ismét a befektetők kedvenceivé váltak, jelzi ezt, hogy két világméretű társaság részvényeinek árfolyama több mint kétszeresére nőtt az elmúlt hónapokban – áll az Equilor tegnap nyilvánosságra hozott elemzésében.

A sörpiacon a szakértők véleménye szerint az elmúlt években a legfőbb tendencia a konszolidáció volt, és ez alapjaiban rajzolta át a szektor térképét. A legnagyobb ilyen jellegű tranzakcióra éppen a válság hajnalán, 2008-ban került sor, amikor a belgiumi székhelyű InBev 52 milliárd dollárért megvásárolta az amerikai piac egyik vezetőjének számító Anheuser-Buscht. A fúzió nyomán létrejött új társaságnak az amerikai piacon jelenleg is közel 50 százalékos a részesedése.

A világszerte lezajlott konszolidációs folyamatok résztvevői többszörös előnyökre tehettek szert, mivel az így létrejött új társaságok jelentős megtakarításokat érhettek el a szinergiahatásra építve. Az azonos területen működő terjesztési hálózat öszszevonása, a marketingkiadások megkurtítása, valamint a szállítási távolságok lerövidítése voltak a legfőbb költségcsökkentő tényezők. A konszolidáció másik hozadéka az volt, hogy az új vállalat a nagyobb piaci részesedést felhasználva jóval erősebb alkupozícióba kerülhetett a beszállítókkal szemben. Ezek a hatások azonban a válság miatt nem tudtak teljes mértékben kibontakozni, így a szakértők a gazdasági körülmények enyhülése esetén lényeges növekedési potenciált látnak ezeknél a vállalatoknál.

Hasonló tendenciák zajlottak le az elmúlt évtizedben a magyar sörpiacon is, így jelenleg három nemzetközi és egy magyar szereplő van jelen: a Borsodi Sörgyár Zrt. (az Anheuser-Busch InBev tulajdonában), a Dreher Sörgyárak Zrt. (SAB Miller), a Heineken Hungária Zrt. (Heineken) és egyetlen hazaiként a Pécsi Sörfőzde. A kis magyar sörgyártó 750 ezer hektoliteres kapacitásával a teljes magyar termelés mindössze 10 százalékát adja. Változások várhatók a magyar piac struktúrájában is, mivel az Anheuser-Busch InBev a közép-európai leányvállalatai értékesítését tervezi. A cég elsősorban azért kíván kivonulni többek között a hazai piacról is, mivel a jövőben főként az amerikai piacra kívánja erőforrásait összpontosítani. A döntés másik fő tényezője az eladásból befolyó készpénzállomány volt. Erre ugyanis nagy szüksége van a társaságnak, mivel a 2008-as fúzió vételárának jelentős részét hitelből finanszírozta, így nagy mennyiségű, hamarosan lejáró adósságállománnyal rendelkezik.

A hazai sörfogyasztást is viszszavetette a válság a GfK Hungária július végi felmérése szerint. Az idei év első négy hónapjában 10 százalékkal esett vissza mennyiségben a sörvásárlás az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a visszaesés mértéke kisebb volt a szuperprémium kategóriában, mint az alacsony árkategóriájú termékek esetében. Sőt a prémium kategóriában év/év alapon még nőtt is az értékesítés 2008-ra. Ez a sörforgalmazók véleménye szerint arra vezethető vissza, hogy a fiatal, jellemzően jobban kereső felnőttek ragaszkodnak a megszokott márkához, azaz preferenciájuk a válság hatására sem változott.

Az Equilor szerint, aki befektetéseket fontolgat, s nem idegen tőle a nemzetközi tőzsdék világa, annak érdemes szétnéznie a sörgyárak részvényei között is. Vételre két kategóriát ajánlanak. Egyrészt a várhatóan felvásárlási célponttá váló vállalatok papírjait, mivel a befektetők itt mindig hajlandók akár prémiumot is fizetni, ha biztossá válik a cég bekebelezése. A másik célcsoportnak azokat a cégeket tartják az elemzők, amelyek a 2009-es év nehéz piaci körülményei között eszközeladások útján finanszírozni tudják adósságállományuk csökkenését.