Nehéz új partnerre lelni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Németországban dolgozó magyar cégek zöme a gazdasági válság miatt bekövetkezett nehézségek ellenére is a maradni szeretne a német piacon, csak 15 százalékuk foglalkozik a gondolattal, hogy befejezi ottani tevékenységét – mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Ám e döntésben nem a gazdasági válság, hanem eddigi partnerük üzleti etikát sértő magatartása motiválta őket. A szervezet a napokban készített felmérést a kinti vállalkozásban érintett mintegy négyszáz, az ÉVOSZ-nál regisztrált magyar középvállalkozás körében.
A kint dolgozók közel fele 2011 májusáig az úgynevezett átmeneti szabályozás alá (kontingentált engedélyezési eljárás) eső építőipari szektorban nyújtott németországi szolgáltatást, 51 százalékuk pedig a szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlása alá eső tevékenységet folytatott.
A megkérdezett cégeknek mind az itthoni, mind a külföldi árbevétele csökkent. Prognózisuk szerint ez a tendencia az idén is folytatódik: a magyarországi forgalom átlagosan 28 százalékkal esik vissza, a németországi esetében 2008-hoz viszonyítva 39 százalékos csökkenésre számítanak a vállalkozások. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tevékenységük is Magyarország felé „tolódik”: míg 2007-ben még forgalmuk 41 százalékát Németországban realizálták, addig 2009-ben várhatóan már csak a negyedét. A foglalkoztatásra vonatkozó válaszok azt támasztják alá, hogy a gazdasági válság a létszám alakulására az év második felében fog jelentősebb mértékben kihatni a külföldön vállalkozó szervezeteknél.
A vállalkozók arról is beszámoltak – jelezte Koji László –, hogy a gazdasági válság éveiben igencsak nehezen lehet új partneri kapcsolatokat kialakítani. A németországi szolgáltatásra irányuló idei szerződéseket a cégek 86 százalékban már meglévő német partnereikkel kötötték, és csak kisebb hányadban léptek be újak az együttműködési kapcsolatba. A partneri kör szűkülését a válaszadók fele a megrendelői érdek hiányának tulajdonítja. Kisebb, 20-20 százalékos arányt képvisel azok száma, akik úgy vélik, forgalmuk csökkenésének oka a megrendelő fizetésképtelensége, illetve az, hogy a konkurencia „elvitte” a megrendelőt. Elenyésző azok száma, akik a forgalomcsökkenést vállalkozásuk kapacitásának szűkösségében, finanszírozási problémákban vagy szakemberhiányban látják. Biztatónak tartják ugyanakkor a cégek, hogy a válság ellenére sem romlott számottevően a németországi fizetési morál. Behajthatatlan kinnlevőségről, amely az összes követelés átlag 18 százalékát képezi, a válaszadók ötöde panaszkodott. VG
Vizsgálódnak a hatóságok
A válaszadók szűk kétharmada jelezte, hogy az utóbbi két-három évben „meglátogatták” őket az APEH-ellenőrök. Érzésük szerint a külföldi telephelylyel rendelkező cégek az átlagosnál több hazai hatósági ellenőrzést kapnak.A vizsgálatok eredményeiről a megkérdezettek nem szívesen nyilatkoztak, de megjegyezték, hogy a hazai jogszabályok eltérő értelmezése miatt szakmai vitáik vannak a magyar adóhivatallal, annak megállapításai sok esetben ellehetetlenítik a szolgáltatási exportot teljesítő cégeket.
Tény az is: a vállalkozók mintegy 60 százaléka átesett német hatóság ellenőrzésen is. A revizorok túlnyomó részben a kiküldetéshez szükséges igazolások meglétére és a bérfizetési kötelezettség teljesítésére voltak kíváncsiak.
A legtöbb ellenőrzés megállapítás nélkül, rendben lezárult.
A vizsgálatok eredményeiről a megkérdezettek nem szívesen nyilatkoztak, de megjegyezték, hogy a hazai jogszabályok eltérő értelmezése miatt szakmai vitáik vannak a magyar adóhivatallal, annak megállapításai sok esetben ellehetetlenítik a szolgáltatási exportot teljesítő cégeket.
Tény az is: a vállalkozók mintegy 60 százaléka átesett német hatóság ellenőrzésen is. A revizorok túlnyomó részben a kiküldetéshez szükséges igazolások meglétére és a bérfizetési kötelezettség teljesítésére voltak kíváncsiak.
A legtöbb ellenőrzés megállapítás nélkül, rendben lezárult.-->
