Kiderült, mennyibe kerül a magyar föld: itt árulják a legolcsóbban az országban – „A Dunántúl jelentős része külföldiek kezében van”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAhogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisa alapján készült OTP Termőföld Értéktérkép szerint a termődölt-tranzakciószám 34 300-ra, az értékesített földek összterülete pedig 38 600 hektárra csökkent 2025-ben.
A hektáronkénti átlagár Hajdú-Biharban meghaladta a 3,057 millió forintot, miközben
Nógrádban nem érte el az 1,4 millió forintot.
Az országos átlag 2,264 millió forint volt, ez éves alapon 1,3 százalékos növekedést jelent. Zala megyében 21 százalékos volt az áremelkedés, Pest és Veszprém vármegyében pedig 13, valamint 14 százalék.
Művelési áganként vizsgálva a gyep és kert-gyümölcsös kategória értéke 6,5 és 7 százalékkal, az erdőterületeké 4,5 százalékkal, a szántóké 2,3 százalékkal nőtt, míg a szőlőké alig 1 százalékkal − írta az OTP.
A közlemény szerint termőföldvásárláshoz kedvezményes hitelprogramok csak korlátozottan érhetők el, a kínálat pedig szűkös, különösen a jobb földekből.
Mérsékli a forgalmat az is, hogy a növénytermesztés jövedelmezősége az időjárási szélsőségek és a kedvezőtlen piaci okok miatt bizonytalan, továbbá számolni kell a mezőgazdasági munkaerőhiánnyal is.
A földpiaci adásvételek számát a gazdaságátadások elindulása is csökkenti, ezek ugyanis nem szerepelnek a hivatalos forgalmi statisztikákban. Ezekkel párhuzamosan az állami földértékesítések volumene is csökken.
A Dunántúl jelentős része külföldiek kezében van
A parlament hétfői rendkívüli ülésén arról hangzott el felszólalás, hogy rohamosan fogy a magyar termőföld. Ennek egyik oka, hogy mostanában ipari beruházásokat hajtanak végre a termőföldeken − mondta interpellációjában Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, majd hozzátette, hogy le kell állítani a zöldmezős nagyipari beruházásokat.
A Dunántúl jelentős része külföldiek kezében van, pedig az állam minden külföldiek által megvásárolni kívánt területet meg tudna venni
− mutatott rá Dócs, majd azt kérdezte, hogy mit kíván tenni a kormány a külföldi kézben lévő megyényi földterületekkel.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a magyar termőföldnek magyar kézben kell lennie.
A magyar föld a magyar jövő alapja − mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy az agrárstratégia kidolgozása széles körű társadalmi vitát igényel. Bóna Szabolcs szerint, a földvédelmi szabályok betartásával, a barnamezős beruházásokat kell preferálni.
