Nyári „megújulódömping”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A terület magyarországi növekedési lehetőségei is kérdésesek, bár a közelmúltban több, a maga nemében jelentős megújulóenergia-beruházásról is hír érkezett. Dömsödön üzembe állították az ország harmadik legnagyobb, mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogázüzemét 1,9 milliárd forintból. Az üzem többségi tulajdonosa, az Elmib Kaposvárott és országszerte több más helyen is hasonló erőművet tervez. A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. 14 milliárd forintos biomassza-tüzelésű erőművet épít Szakolyon, a Kenyeri Vízerőmű Kft. 2,1 milliárd forintból 0,8 megawatt névleges kapacitású vízerőművet telepít a Rábára, a FIL-Energia Kft. 20 megawattos biomassza-erőművet építene Heves határában, de még a pannonhalmi főapátságnak is biomassza-fűtőműve lenne. Országosan másfél tucatnyi biomassza-beruházás előkészítése folyik. Közben nőhet a szélenergia hasznosítása is. A Magyar Energia Hivatal 410 megawattnyi kapacitás létesítésére írt ki pályázatot.
A 389/2007-es kormányrendelet ismerteti a megújuló energiahordozóból, a hulladékból és a kapcsoltan termelt villamos energia átképzésének módját, kötelező átvételének feltételeit, szabályait. E támogatások és garantált átvételek magasnak és túlzónak tűnhetnek annak fényében, hogy vissza kell fogni a költségvetési kiadásokat, és versenyképes termelésre szorítani a piaci szereplőket. Soványak viszont azt figyelembe véve, hogy a megújulók súlya a hazai felhasználásban alaposan elmarad az uniós átlagtól: alig 5 százalék. E részarányt a hazai vállalások szerint 2020-ig 15 százalékra kellene növelni. „Hazánk megújulóenergia-politikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad” – állítja közleményében a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).
„Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve Magyarországnak előírja a megújulókból előállított energia 13 százalékos részarányának teljesítését 2020-ig a teljes bruttó energiafogyasztáson belül. Ahhoz, hogy Magyarország ezt elérje, a jelenlegi támogatási rendszer folyamatos felülvizsgálatára, annak a meghatározott célokkal összhangban álló módosítására van szükség” – válaszolt a szakminisztérium (KHEM) sajtóosztálya a Világgazdaság azon kérdésére, hogy milyen változások várhatók a megújulók támogatásában.
„Magyarországon az állam többek között a kötelező átvétel rendszerén keresztül – az energia forrásától függetlenül – támogatja a megújuló forrásból termelt villamos energiát. Ez a rendszer garantálja, hogy a megtermelt energiát a rendszerelosztó átvegye és érte meghatározott vételárat fizessen. Ez az ár jelenleg kilowattóránként 9,09 és 31,42 forint között változik, attól függően, hogy milyen forrásból és milyen időszakból származik az áram. A kötelező átvételi rendszerből fakadó többletköltség egy része a villanyszámlákba is beépül, tehát áttételesen a fogyasztók is támogatják a megújuló energiaforrások szélesebb körű elterjedését” – hangsúlyozta a sajtóosztály. Pályázni is lehet (EHA, KEOP, panelprogram) beruházási támogatásokra, illetve kedvezményes kamattámogatású hitelek is elnyerhetők a beruházásokhoz.
Játékszabályok
A kiadott kötelező átvételi engedélyek tartalmazzák, hogy az adott termelőtől mennyi ideig és mikor kell villamos energiát átvenni ahhoz, hogy megtérüljön a beruházása.Az átvételi díj meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást is.
Szempont továbbá a minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az is, hogy hogyan hat az adott technológia a villamosenergia-rendszer működésére.
Az átvételi díj meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást is.
Szempont továbbá a minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az is, hogy hogyan hat az adott technológia a villamosenergia-rendszer működésére.-->
