Vidéki repterek: leszálló ágban
Zuhanórepülésben a hazai vidéki repülőterek forgalma: a gazdasági válság következtében több mint 50 százalékkal csökkent a tíz legjelentősebb létesítmény által kiszolgált utasok száma. „Tavaly még viszonylag jó évet zártunk, de a vidéki repterek együttes forgalma még így is alig érte el a 140 ezer főt, ez a teljes hazai légiutas-forgalom kevesebb mint 1,7 százaléka. A válság következtében azonban a részesedés egy százalék alá csökkent. Összehasonlításképpen: a környező országokban a regionális légikikötők piaci részesedése 35–55 százalék” – mondta a Világgazdaságnak Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének (VRSZ) új elnöke, akit a szervezet múlt héten megtartott közgyűlésén választottak meg.
Az egyik legnagyobb vidéki reptéren, Sármelléken például tízből kilenc utas eltűnt, mivel a válság miatt az egyik legnagyobb fapados légitársaság, a Ryanair kivonult, emiatt hónapokra be kellett zárni. De a pécsi reptéren is megfeleződött az utasszám – a Korfura menő charterjárat októberben megszűnt –, a kapuk és az útlevélvizsgáló helyiségek szinte állandóan zárva vannak, és most már csak négyszemélyes sportrepülők, kisgépek szállnak le náluk.
„Pedig a vidéki repterek működésének fenntartása nemzeti érdek, és nem csupán a turizmus szempontjából, hanem azért is, mert jelentős mértékben növelik az azokat körülvevő régiók versenyképességét és tőkevonzását. Hiszen a nagyobb multik esetében a telephely kiválasztásánál már-már kötelező feltétel, hogy legyen repülőtér a közelben” – mondta Vadász László. Így a fejlettebb repülőtér-hálózattal ellátott Románia és Szlovákia már nemcsak a turistákat, hanem a befektetéseket is elszipkázza hazánktól.
„Szemléletváltásra lenne szükség a közlekedéspolitikában ahhoz, hogy megszűnjön a Ferihegy-centrikus, túlzottan központosított, torz struktúra a hazai légiközlekedési piacon. Úgy gondoljuk, az állam egy kis odafigyeléssel, néhány releváns jogszabály felülvizsgálatával, illetve megfelelő koordinációval pénz nélkül is sokat tudna javítani a kisebb repülőterek helyzetén” – véli a szövetség elnöke. Példaként említette, hogy a kereskedelmi légi közlekedésnél a nemzetközi utaknál adómentes az üzemanyag, a belföldi utaknál azonban nincs meg ez a kedvezmény, így a kerozin 130 százalékkal drágább. „A pluszköltség miatt pedig azok is viszszariadnak a belföldi légi szállítmányozástól, utaztatástól, akiknek ez a lehetőség egyáltalán eszébe jutott. Pedig több csomagszállító cég is tervezte, hogy belföldi postajáratokat indít” – mondta Vadász. Véleménye szerint ráadásul egyetlen forint bevételkiesést sem okozna a költségvetésnek, ha a belföldi utaknál is bevezetnék az üzemanyag adómentességét – hiszen jelenleg pont a drága kerozin miatt gyakorlatilag nincs belföldön kereskedelmi légi forgalom, tehát abból származó adóbevétele sem az államnak –, viszont nagy lökést adhatna nem csupán a légipiacnak, de a teljes gazdaságot is dinamizálhatná.
