Szakértők állítják, bármelyikről is van szó, mindegyiknek három alkotóeleme van: szakmai tudás, alkotói tehetség, elkötelezettség. Ezek részben veleszületett tulajdonságokat, részben szerzett tudást és tapasztalatszerzést feltételeznek.
A manager magazin összeállításában öt olyan magyar szakembert mutat be, akiknek nemcsak hogy volt egy jó ötletük, de tehetségük, elszántságuk is akadt, s képesek voltak mindebből pénzt, üzletet csinálni.
Az egyéni kreativitás természetesen nem jelzi, hogy egy egész vállalat, iparág, régió, ország kreatív lenne.
Magyarországon főleg a fővárosra és a környékére igaz, hogy ötletdús, legalábbis ez derül ki a Demos Magyarország Alapítvány tavaly őszi, Kreatív atlasz című elemzéséből. Ez persze nem véletlen: az országban dolgozó mérnökök, alkotó- és előadóművészek, természettudósok, informatikusok, közgazdászok közel fele a fővárosban él.
Sőt, ide koncentrálódnak a modern gazdaság húzóágazatai, itt vannak az ország k+f tevékenységét is meghatározó legnagyobb gyógyszergyárak, IT-cégek, s ide érkezett a Magyarországra befektetett külföldi működő tőke fele. S a pénz elengedhetetlen ahhoz, hogy egy jó ötlet megvalósulhasson és egyre több profitot termelhessen.
A Demos szerint a kreatív tevékenységek felértékelődtek, a kreativitás utáni vágy univerzálissá vált, s ez jelenti a gazdasági versenyképesség alapját. Egyetértünk.
Ötlet, merészség, vállalkozás
Mérő László
Matematikus és pszichológus, az ELTE gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára. Számos könyvet írt, többek között az Észjárások, a Pénz evolúciója, a Mindenki másképp egyforma, Az elvek csapodár természete címűeket. Nevéhez fűződik többek között a röntgenberendezések és mágnesesrezonancia-készülékek megalkotása. (interjú részlet a 3. oldalon)
Herczegh László
Az Iparművészeti Egyetem elvégzése után 2000-től nyolc éven keresztül volt a Philipsnél az egészségügyi részleg dizájncsoportjának a tagja. Szerinte a jó dizájner képes megérteni és összhangba hozni a termékalkotásban részt vevő egyéb szakmák szempontjait a marketingestől az ergonómusig.
Baricz István
Találmánya és azzal kapcsolatos terve, hogyan éleszti újjá a bonyhádi cipőgyártást. A magyar feltaláló nemrégiben állami támogatást is kapott, hogy saját fejlesztésű lábbelijét, a „lélegző cipőt” gyárthassa.
Magyari Gábor és Tárnok Zsolt
Az összecsukható, tengely nélküli motorkerékpár, a helikopterré átalakuló haszonjármű, a légpárnások elvén működő autó, vagy a hidraulikus gyűrődő zónával felszerelt sportkocsi csak néhány példa a Magyari Gábor és Tárnok Zsolt nevével fémjelzett cég futurisztikus elképzelései közül.
Losonczi Áron
Az angol neve után - Light Transmitting Concrete - röviden LitraConnak keresztelt anyagot találta fel 2004-ben a szakember. Lényege, hogy a betonhoz rétegenként optikai üvegszálak ezreit társítják, így jön létre a fényáteresztő beton
Mérő László: „Az üzleti kreativitás kevésbé látványos, mint a művészi”
A matematikus, pszichológus szerint sokféle kreativitás létezik: van, aki a termék kitalálásában ötletgazdag, más az értékesítésben, a pénzre váltásban kreatív.
A manager magazin többek között arra volt kiváncsi, hogy tanítható-e a kreativitás.
– Nem tudni egyértelműen, hogy tanítható-e, mivel eleve a szó valódi jelentését is nehéz megfogni. Érdekes, hogy míg az intelligencia definícióján máig vitatkoznak a tudósok, a kreativitás meghatározásában nagyjából egyetértenek. Ugyanakkor azt, hogy valaki intelligens-e, egyértelműbben meg lehet határozni, mint azt, hogy kreatív-e. Léteznek is erre vonatkozó pszichológia kísérletek: például, ha egy tanulóról kell megállapítani, hogy mennyire intelligens, az illető osztálytársainak válaszai többé-kevésbé egybecsengenek majd. Nem úgy, mintha a kérdés a kreativitás képességére vonatkozna.
- Fejleszthető a kreativitás?
– Az biztos, hogy egy iskola szaktudást tud adni, észt, intelligenciát és ilyen értelemben kreativitást nem. Ugyanakkor a meglévő képességeket lehet fejleszteni valamennyire, alakíthatók úgy a munkaszervezési lehetőségek, hangulatok, hogy az ember az átlagos teljesítményénél kiemelkedőbbet nyújtson. Például múló rossz hangulat, stressz fennállása alatt kimutathatóan kreatívabbak az emberek. Szokták is mondani: legjobb múzsa a határidő. És itt nem a depresszióra vagy az állandó stresszre gondolok, ami nyilvánvalóan negatívan hat a teljesítményre.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzre tudja váltani a kreativitását, és mennyire látható előre, hogy egy „slágergyanús” ötletből valóban siker lesz-e?
– A tehetséges zenei menedzserek is meg tudják nagyjából mondani, miből lesz sláger és miből nem. Persze néha mellényúlnak ők is. Sokféle kreativitás létezik. Van, aki a termék kitalálásában kreatív, más pedig annak sikeres értékesítésében, pénzre váltásában. E két személyiségtípus pedig a legtöbbször nem esik egybe. Rubik Ernő például feltalálóként volt kreatív, a kocka világsikerré válása pedig Tom Kramernek köszönhető. Ezt a két területet itthon hajlamosak összemosni...
A "Kreativitásból biznisz" című összeállítás teljes terjedelemben a manager magazin szeptemberi számában olvasható
