Tenderen venne hőt a Főtáv

A Főtáv Zrt. októberben a Fővárosi Közgyűlés elé viszi a budapesti hőkörzetek mintegy 30 milliárd forintos összekötésének tervét. A beruházás újabb ötven évre határozná meg a fővárosi távfűtés helyzetét és szerkezetét, amelyet ma szigetrendszerű ellátás és emiatt nem teljes ellátásbiztonság jellemez – mondta a Világgazdaságnak a társaság vezérigazgatója. Kovács Lajos szeretné, ha a munka a tervezett 2011 helyett már jövőre elindulna. Arra is kérni fogja a fővárost, hogy a kormánynál kezdeményezze a távhőkörvezeték kiemelt uniós projektté nyilvánítását. Pénzt viszont nem kér hozzá, még tulajdonosi kezességet sem, szakmai érvei viszont nyomósak. „Az ország gázellátási zavara esetén a mostani egy erőmű/egy ellátási sziget rendszerben ügyfeleinknek csak a 70 százaléka szolgálható ki olajtüzelésűre átállított erőműből. Az öt hőkörzet összekapcsolásával viszont fennmaradó hányadukról is gondoskodhatnánk” – magyarázza. A csőgyűrű kialakításával nem kell majd 15-15 százalék biztonsági kapacitást sem lekötni minden erőműnél.

A vezetéki összeköttetések megteremtése mellett komoly piaci érvek is szólnak: megszűnik az egy-egy hőkörzetet ma kiszolgáló erőmű monopolhelyzete, és új hőtermelők is a Főtáv beszállítóivá válhatnak. A társaság ma a Budapesti Erőmű Zrt.-től (Bert) szerzi be a továbbadott hő nagy hányadát. Ám három hoszszú távú vásárlási szerződésükből kettő 2014 végén lejár. A Főtávnak már 2010-ben készülnie kell arra, hogy mi lesz utána. „Talán hőtermelési tendert írunk ki. Bár nincs érdemi nagyerőmű a majdani körvezeték közelében, a beszállítási lehetőség érdekelheti a kisebbeket is. A csepeli erőmű már jelentkezett, és gázmotorosok is. A Főtáv meg ráerősíthet a biogázüzem-beruházására, és befektetőket is bevonhat kazánjai korszerűsítésébe” – sorolta Kovács Lajos. A Bert is eséllyel pályázhat, ha szintén fejleszt.

Az EBRD, az MFB és kereskedelmi bankok is beszállnának a finanszírozásba. A vezetékek 25 éves amortizációja alapján Kovács Lajos szerint a 15-20 éves futamidő a legkedvezőbb. A 25 százalékos, azaz a 8 milliárdos önerő több forrásból és több lépcsőben jönne össze, ahogyan szakaszokban valósulna meg maga a beruházás is. Így elég lenne 2010–15 között évi másfél milliárdot előteremteni. Ehhez a cég eladná a szén-dioxid-kvótáját, s takarékoskodna az amortizációval. A másfél milliárd nem nagy pénz, most is évi kétmilliárdba kerül a csőcsere. Díjat nem kellene növelnie a beruházás miatt, sőt, utána kedvezőbb hőárakat lehetne elérni. Az előkészítés rengeteg munkát és engedélyeztetést igényel. A nagy tömegű vizet szállító csövet például kétszer is át kell vezetni a Dunán. A nagyobb terhet elbíró Árpád híd lehet az egyik pont, míg délen a meder alatti átvezetés jöhet szóba. A projekt részeként hőszigetelési és látványmegfontolások alapján is a föld alá viszik a ma még a felszínen haladó távhővezetékeket.

Felvette a kesztyűt. Amikor a 2007. január 1-jén megszűnt alanyi jogú gázártámogatás két lépcsőben 44 százalékkal drágította meg a távhőt, fennállt a veszélye, hogy sorra válnak le a fogyasztók a távfűtésről.

A Főtáv elhatározta, hogy 2010-re ledolgozza 20 százalékos versenyhátrányát. 14,2 milliárd forintos működési költségéből lefaragott 4 milliárdot, s újratárgyalta a beszállítói szerződéseit is. A Bert mellett partnere volt a főváros, az állam és a lakosság is. Így a távhőáron belül az alapdíj és a hődíj 48-52 százalékos aránya 35-65 százalékra változhatott, a hődíj pedig 2008. január 1-jétől negyedévenként követi a gázárat, a regionális kedvezményrendszert pedig egységes díjképzés váltotta fel. 2010. január 1-jétől tovább esik az alapdíj. Ez évtől a Főtávnak és a Bertnek nem kell 6 százalékkal drágábban vennie a gázt, mint a kisfogyasztóknak. Igaz, 2012-től elvileg szén-dioxid-kvótát kell vásárolniuk. Az Öko Plusz program résztvevői átlag 17 százalékos energiamegtakarítást értek el.

A Főtáv a megtakarított 3 milliárd egy részét visszaadja 2008. január 1-jéig visszamenőleges alapdíjcsökkentésként az ügyfeleinek, szeptember 1-jétől pedig újabb 10,5 százalékot faragott le a díjból. 2010-ben visszaköti az első levált épületet, összesen pedig 20 megawattnyi új bekötésre számít, főleg irodaházakra, de lakóparkra is.

A Főtáv a megtakarított 3 milliárd egy részét visszaadja 2008. január 1-jéig visszamenőleges alapdíjcsökkentésként az ügyfeleinek, szeptember 1-jétől pedig újabb 10,5 százalékot faragott le a díjból. 2010-ben visszaköti az első levált épületet, összesen pedig 20 megawattnyi új bekötésre számít, főleg irodaházakra, de lakóparkra is.-->