Óriási gondban a szőlészek

Kevesebb, de jobb minőségű a szőlő az idén – ez a végéhez közeledő idei szüret legfőbb tapasztalata. Az előzetesen becsült 3,5 millió hektoliterhez képest ugyan csak nagyjából 3 millió hektoliter lehet az idei termés, ám a kellemes ősznek köszönhetően kiváló minőségű fürtöket szednek le – tudta meg a Világgazdaság Horváth Csabától, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkárától.

A szüreti ünnepségek hangulatát ugyanakkor sok minden rontja – hangsúlyozta Horváth Csaba. „Becsületsértő árakat kínáltak a felvásárlók az idén a szőlőért” – jelezte lapunknak az egyik fő gondot a főtitkár. A korai (általában magasabb minőséget képviselő, így drágább) fajták, például az Irsai Olivér ára 20 százalékkal maradt a tavalyi 60–70 forintos kilónkénti ár alatt, a tömegszőlőknél azonban 40 forintnál is kevesebbet lehetett kérni a megfelelő hitelkonstrukciók hiányában súlyos forráshiánnyal küzdő felvásárlóktól. Az Egri Hegyközség egyes sző-

lőiért pedig alig 27 forintot ajánlottak, ám ennél is aggasztóbb, hogy 32 forintos áron csak jövő augusztusi fizetési határidővel vásároltak a régióban. „Még a krumpliért is többet kínálnak” – mondta Horváth Csaba.

Az átmenő készlet is nagyobb a szokásosnál: 2,7 millió hektoliter bor van jelenleg az ország pincéiben. Mindezek ellenére Horváth Csaba úgy látja, van esély arra, hogy nem marad szőlő a tőkéken; ehhez hozzájárulhat a kormány által indított, százezer hektoliteres lepárlási program is. Tarsoly József, az Egri Hegyközség hegybírója kevésbé optimista: a hatezer hektáros területen szerinte több száz hektáron nem sikerül majd betakarítani a termést.

A 70-80 ezer embernek munkát adó szektor szereplői szeretnék elérni, hogy jogszabály-módosításokkal lehetővé váljon a termelők számára az egyszerűbb, közvetlenebb piacra jutás. Horváth Csaba szerint ez azért is különösen fontos, mivel jelenleg túl hosszú határidővel számíthatnak pénzre a termékükért.

A válság nem mennyiségi csökkenést hozott a fogyasztásban, hanem annak átstrukturálódását: a vevők ma már inkább az olcsóbb árkategóriába tartozó termékeket keresik. Ezt megerősíti a GfK Hungária nemrég közzétett felmérése is, amely azt mutatja: az első fél évben az előző év hasonló időszakához képest 5 százalékkal nőtt a borfogyasztás, ám ennek hátterében nem a palackos, hanem az olcsóbb kiszerelésű termékek megugrott forgalma áll.

Ilyen feltételek mellett nem lehet csodálni az import térnyerését, annál is inkább – emeli ki Tarsoly József –, mivel a magyar termelők az olcsóbb szegmensben nem tudnak egyenletesen jó minőséget garantálni, ellentétben például a dél-európaiakkal. Az ágazat és a vámosok becslései szerint évi félmillió hektoliter bor érkezik például Olaszországból. Horváth Csaba szerint ez már piaczavaró, annál is inkább, mivel a gyakran hiányos eredetmegjelöléssel ellátott borok nem mindig felelnek meg a minőség-ellenőrzési kritériumoknak.

Az egri hegybíró azonban hangsúlyozta: ez egyelőre folyamatban levő ügy, így hiba lenne következtetéseket levonni.

Az egri hegybíró azonban hangsúlyozta: ez egyelőre folyamatban levő ügy, így hiba lenne következtetéseket levonni.-->