Óriási gondban a szőlészek
A szüreti ünnepségek hangulatát ugyanakkor sok minden rontja – hangsúlyozta Horváth Csaba. „Becsületsértő árakat kínáltak a felvásárlók az idén a szőlőért” – jelezte lapunknak az egyik fő gondot a főtitkár. A korai (általában magasabb minőséget képviselő, így drágább) fajták, például az Irsai Olivér ára 20 százalékkal maradt a tavalyi 60–70 forintos kilónkénti ár alatt, a tömegszőlőknél azonban 40 forintnál is kevesebbet lehetett kérni a megfelelő hitelkonstrukciók hiányában súlyos forráshiánnyal küzdő felvásárlóktól. Az Egri Hegyközség egyes sző-
lőiért pedig alig 27 forintot ajánlottak, ám ennél is aggasztóbb, hogy 32 forintos áron csak jövő augusztusi fizetési határidővel vásároltak a régióban. „Még a krumpliért is többet kínálnak” – mondta Horváth Csaba.
Az átmenő készlet is nagyobb a szokásosnál: 2,7 millió hektoliter bor van jelenleg az ország pincéiben. Mindezek ellenére Horváth Csaba úgy látja, van esély arra, hogy nem marad szőlő a tőkéken; ehhez hozzájárulhat a kormány által indított, százezer hektoliteres lepárlási program is. Tarsoly József, az Egri Hegyközség hegybírója kevésbé optimista: a hatezer hektáros területen szerinte több száz hektáron nem sikerül majd betakarítani a termést.
A 70-80 ezer embernek munkát adó szektor szereplői szeretnék elérni, hogy jogszabály-módosításokkal lehetővé váljon a termelők számára az egyszerűbb, közvetlenebb piacra jutás. Horváth Csaba szerint ez azért is különösen fontos, mivel jelenleg túl hosszú határidővel számíthatnak pénzre a termékükért.
A válság nem mennyiségi csökkenést hozott a fogyasztásban, hanem annak átstrukturálódását: a vevők ma már inkább az olcsóbb árkategóriába tartozó termékeket keresik. Ezt megerősíti a GfK Hungária nemrég közzétett felmérése is, amely azt mutatja: az első fél évben az előző év hasonló időszakához képest 5 százalékkal nőtt a borfogyasztás, ám ennek hátterében nem a palackos, hanem az olcsóbb kiszerelésű termékek megugrott forgalma áll.
Ilyen feltételek mellett nem lehet csodálni az import térnyerését, annál is inkább – emeli ki Tarsoly József –, mivel a magyar termelők az olcsóbb szegmensben nem tudnak egyenletesen jó minőséget garantálni, ellentétben például a dél-európaiakkal. Az ágazat és a vámosok becslései szerint évi félmillió hektoliter bor érkezik például Olaszországból. Horváth Csaba szerint ez már piaczavaró, annál is inkább, mivel a gyakran hiányos eredetmegjelöléssel ellátott borok nem mindig felelnek meg a minőség-ellenőrzési kritériumoknak.
A magyar bornak is árt
Az egrieket hatványozottan érinti, de a magyar bor számára is komoly probléma – így kommentálta Tarsoly József a Vincze Pincészet borai körüli botrányt. A 2005-ben az Év Borásza címet elnyert egri termelő boraiból vett minták egy részében a megengedettnél több glicerint talált a Borminősítő Hivatal, ezért a termékeket kivonták a forgalomból.Az egri hegybíró azonban hangsúlyozta: ez egyelőre folyamatban levő ügy, így hiba lenne következtetéseket levonni.
Az egri hegybíró azonban hangsúlyozta: ez egyelőre folyamatban levő ügy, így hiba lenne következtetéseket levonni.-->
