Szakértői vélemények szerint legelőször is azzal, hogy a nagyon várt új létesítmények helyett torzók születhetnek szerte az országban. Az EU nem ad pluszpénzt a pótmunkákra, ellenben elvárja, hogy az uniós hozzájárulásért cserébe százszázalékosan megvalósuljon mindaz, amit a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt.
A jelenlegi és a jövő évi költségvetési helyzetben arra sincs kilátás, hogy „majd az állam besegít” és átvállalja a pótmunka kiadásainak a fedezését a nagyberuházásokban leginkább érdekelt, büdzsészempontból szintén szorult helyzetben lévő önkormányzati vagy intézményi projektgazdáktól.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunk kérdéseire válaszolva maga is megállapítja, hogy a pótmunka – és így értelemszerűen a pluszkiadások felmerülése – csak akkor minimalizálható, ha a projekteket jól készítették elő.
Ennek garantálására az EU-források felhasználását menedzselő intézmény és az érintett hatóságok több intézkedést hoztak. Ezek szerint ahol szükség van rá, a jövőben kérik a tervezői és mérnöki felelősségbiztosítást; mulasztások vagy hibák esetén ebből lenne fedezhető a projekt százszázalékos megvalósulásához elkerülhetetlenül szükséges pótmunka költsége. A folyamatban lévő kivitelezői tevékenységeknél vis maior helyzetre – például elemi csapásra vagy más előre nem látható eseményre – a beruházók kérnek építés-szerelési biztosítást.
Gyakran előfordul, hogy a kivitelező és a beruházó egyszerű szerződésmódosítással igyekszik rendezni a pótmunka kérdését, ez azonban mind a közbeszerzési törvénnyel (Kbt.), mind az EU közbeszerzési szabályaival ellentétes lehet – figyelmeztet az NFÜ.
