Félig egyesített erők a projektekben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyarországi gázkutatásban és -feltárásban érdekelt befektetők szinte mindegyikének van része egy itteni vegyes vállalatban, vagy éppen mérlegeli ilyen struktúra létrehozását. Ám a hatályos bányászati törvény (1993. évi XLVIII.) nem teszi lehetővé, hogy vegyes vállalatok kutatási jog iránti kérelmet nyújtsanak be vagy kutatási joguk legyen – mutat rá az RSM DTM Hungary Zrt. tanácsadó cég tanulmánya.
Magyarázata szerint ugyanis a joint venture struktúrák angolszász jogi szabályozáson alapulnak, a magyarországi jogrendszer viszont – különös tekintettel a bányajogi, az adójogi, illetve a számviteli szabályozásra – nem kezeli ezen struktúrák létrehozását, valamint működtetését. „Így ha a kutatásban részt vevő partnerek egyike már kapott kutatási jogot a bányászati hivataltól, akkor a partnerével való együttműködéskor felmerülő költségmegosztás, beruházások kimutatása, valamint a bányajáradék joint venture-ként történő megfizetése okozhat további bonyodalmakat. Ezen szabályozási anomáliák gyakran okoznak problémát a befektetési döntéshozatal, valamint a projekt-előkészítés fázisában. Ez persze nem jelenti, hogy az egyes kutatási projektek számára nem lehet megfelelő struktúrát kidolgozni” – hangsúlyozta Kalocsai Zsolt, a cég adótanácsadója, igazgatósági tagja.
A joint venture-ök jelentős része olyan, a partnerek által újonnan alapított gazdasági társaság a szénhidrogén-kutatásban, amelynek a részt vevő társaságok a rendelkezésére bocsátják a szükséges eszközöket. Kiemelten fontos a kutatási jog, valamint a bányatelek rendelkezésre bocsátása, e tranzakcióknak a jogi, illetőleg az adójogi hátterét minden esetben külön szükséges vizsgálni. Ezenkívül a már megkezdett vagy részben végrehajtott kutatási program eredőjeként a kutatófurások, valamint további beruházások átadása is hangsúlyos, hiszen – többek között – több interpretáció is létezik a kutatási beruházások jogi minősítésével kapcsolatosan. Kérdésként merül fel hogy ingatlanról van-e szó vagy sem. Nem elhanyagolható a minősítés, hiszen az ügylet későbbi adójogi minősítése ezen alapul.
„Nem e vállalkozások számára, hanem általános iparági problémaként is jelentkezik a hatályos magyarországi társasági adótörvény szerinti veszteségelhatárolás, mert annak ma nincsenek elfogadott iparági sztenderdjei. A szabályozás általános érvényű, ennek megfelelően minden tevékenységre, társaságra egyformán vonatkozik. A kutatásban érdekelt cégek azonban gyakran a tevékenység első négy évét követően is veszteségeket halmoznak fel, ezek felhasználhatósága adóhatósági engedélyhez kötött” – mondta Kalocsai Zsolt.
A veszteség későbbi felhasználhatóságát akkor engedélyezi az adóhatóság, ha az vagy elháríthatatlan külső okokra vezethető vissza, vagy ha a társaság a veszteség elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Az iparág speciális helyzetéből fakadóan az elvárt magatartás adóhatósági megítélése sok esetben negatív, mert nehezen bizonyítható, hogy a bányavállalkozó úgy halmozott fel milliárdos nagyságrendben veszteségeket, hogy közben mindent megtett annak elkerülése érdekében.
A korántsem teljes körűen ismertetett problémák kezelésére a szakember szerint gyógyírt jelentene az átfogó iparági szabályozás, de elismeri, hogy az adott terület rendkívüli összetettsége miatt több tucat jogszabály együttes átdolgozására lenne szükség, erre pedig kicsi az esély. „Nem marad más, azzal főzünk, amink van, többnyire földgázzal, amelynek 70 százalékát importból szerezzük be” – öszszegezte.
A bányászati hivatal képben van, az egyeztetések állnak
„A személyek jogával az 1959. évi IV. törvény, a polgári törvénykönyv foglalkozik (ez határozza meg a jogalanyokat). Amikor a Bt. a bányavállalkozó fogalmát meghatározza, a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit veszi át, és olyan személyek számára biztosítja a bányavállalkozói minőséget, amelyek (akik) jogalanynak minősülnek. A joint venture-ök esetében jogalanyiságról nem beszélhetünk.Megjegyzem, a konceszszióról szóló törvény és a Bt. is előírja, hogy konceszsziós tevékenységet belföldi székhelyű gazdasági társaság (vagy magyarországi fióktelep) végezhet (a hivatal törekvése, hogy a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés újra koncesszió keretében legyen folytatható)” – reagált a fentiekre Katona Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese. Mindemellett a joint venture-ökkel kapcsolatos vállalkozói felvetés már eljutott a hivatalhoz és az irányítást ellátó minisztériumhoz, de a személyes egyeztetésen a felek abban maradtak, hogy e kérdéskör tisztázása alaposabb előkészítést és széles körű megvitatást igényel egy megfelelő szabályozás kialakítása érdekében (az angolszász jogi gyakorlat megismerése, megfelelő adaptációja).
Megjegyzem, a konceszszióról szóló törvény és a Bt. is előírja, hogy konceszsziós tevékenységet belföldi székhelyű gazdasági társaság (vagy magyarországi fióktelep) végezhet (a hivatal törekvése, hogy a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés újra koncesszió keretében legyen folytatható)” – reagált a fentiekre Katona Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese. Mindemellett a joint venture-ökkel kapcsolatos vállalkozói felvetés már eljutott a hivatalhoz és az irányítást ellátó minisztériumhoz, de a személyes egyeztetésen a felek abban maradtak, hogy e kérdéskör tisztázása alaposabb előkészítést és széles körű megvitatást igényel egy megfelelő szabályozás kialakítása érdekében (az angolszász jogi gyakorlat megismerése, megfelelő adaptációja). Fő problémák (a szénhidrogén-kutató cégeket érintő szabályozásban)
a kutatási jog megszerzése
A veszteségelhatárolás módja
A bányatelek besorolása
Forrás: RSM DTM-->
