Azoknak, akik még a próbaidőt töltik, a fele állítja, „köszöni, jól van”, és tulajdonképp örül annak az összegnek, amelyet havonta kap. Később ez az öröm egyre inkább apad, és a legalább tíz éve egy munkahelyen dolgozóknak már több mint ötven százaléka kimondottan boldogtalan a keresete miatt.
Bár a fizetésekkel való elégedetlenség „országos” jelenség, legtöbbször nem a mértéke okoz gondot, sokkal inkább az, hogy egy-egy munkavállalónak fogalma sincs, miért épp annyit keres, amennyit, s az is felmerül, vajon ha jobban dolgozna, akkor több pénzt kapna-e? Nézzük csak, mit mondanak a Világgazdaság–Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés 2009-es adatai minderről.
Bizony, a kutatás rávilágít, a hazai munkavállalók alig több mint egynegyede érzi úgy, ha többet és jobban dolgozik, az előbb-utóbb hatással lesz a bérére is. Jóllehet a magyar munkavállalók még a legjobb munkahelyeken is a fizetésükkel a legelégedetlenebbek, legtöbbjük mégsem annak reálértékét kifogásolja, sokkal inkább a bérek teljesítményarányossága okoz fejfájást. A dolgozók nagy része azt is kifogásolja, hogy a cég nem értékeli kellőképpen a vállalati eredményekhez való hozzájárulásukat; ez egyébként kritika lehet a teljesítményértékelési rendszer nem megfelelően lebontott célkitűzéseire vonatkozóan is – jelezte Bakos Réka.
A Legjobb Munkahely Felmérés magyarországi vezetője hozzátette: ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a gazdasági válság előtti években ez az arány – ha egy hajszállal is, de – rosszabb volt, mint 2009-ben. Mindez azt is jelentheti, hogy a vállalatok a visszafogott javadalmazási büdzséjüket valamivel optimálisabban használhatták fel az idén – kiemelve a jól teljesítő munkatársakat, növelve ezzel a költségcsökkentések miatt potenciálisan csökkenő elégedettséget.
Bár 2009-ben már tízből négy munkavállaló érti, mi alapján döntenek arról, ki kap fizetésemelést és ki nem, a dolgozók fele valószínűsíti, hiába robotolna többet, a bére akkor sem változna. Hogy miért jelenthet mindez gondot a cégeknek? „Az elmúlt évek alatt azt tapasztaltuk, hogy csupán a fizetések emelésével nem lehet megoldani a problémát, a konkrét összegnél sokkal fontosabb a kompenzáció teljesítményarányossága, az, hogy a dolgozók érezzék, ha jobban dolgoznak, többet is keresnek, és a jobb teljesítményükért el is ismerik őket” – húzta alá Bakos Réka.
