Ha valaki internetes ingatlanhirdetési oldalakat keres, érdekességeket találhat. Az ingatlandepo.hu webcímet beütve a következő szöveg látható: „Figyelem! Ez az oldal az ingatlandepo.hu és nem azonos az ingatlandepo.com-mal! Mi nem küldtünk senkinek sem számlát, sem fizetési felszólítást, sem egyéb felszólító levelet. Nagyon sokan összekeverték ezt az oldalt az ingatlandepo.com-mal és nálunk reklamáltak, ezért ezt az oldalt bezártuk! Amennyiben Ön bármilyen felszólítást kapott, az nem tőlünk származik, ezért kérjük figyelmesen olvassa el a felszólítás szövegét és szíveskedjék azoknál reklamálni, akik a felszólítást küldték!” Az ingatlandepo.com elérhető, de ugyanerre a weboldalra érkezik az, akik az ingatlanbazar.com-ot üti be a böngészője címsorába.
Az ingatlanbazar.hu egy harmadik hirdetési oldal, amelynek nincs köze az ingatlanbazar.com álnéven futó ingatlandepóhoz. Ezt számtalanszor közölnie kell az üzemeltető Lapcom munkatársainak, mivel a névhasonlóság miatt sok ügyfél összekeveri a két webhelyet. Horváth Vera, az oldal üzemeltetőinek asszisztense elmondta: sok e-mailt kapnak, amelyekben a fogyasztók panaszkodnak, mivel fizetési felszólításokat kapnak a másik ingatlanbazártól. Ezen az oldalon 30 napig ingyenesek az ingatlanhirdetések, de ez a tény jó ideig csak azoknak tűnt fel, akik mindent elkövettek, hogy a nyitóoldalon rátaláljanak erre az információra.
Horváth Vera elmondta: korábban az ingyenesség harminc napos korlátozására vonatkozó információ láthatatlanul jelent meg a honlapon, ugyanis a betűk színe megegyezett a háttérszínnel, így csak az olvashatta el a szöveget, aki kijelölte az adott területet. Most már jól olvashatóan jelenítik meg ezt a feltételt a honlap üzemeltetői, de az ingatlanbazar.hu munkatársa szerint ezzel nem oldódott meg a helyzet. Horváth Vera szerint az ingatlandepo.com ügyében feljelentés történt, információi szerint az oldalt egy a Seychelles szigeteken bejegyzett cég üzemelteti.
A portál munkatársa szerint a névazonosság egyszerre negatív és pozitív, mivel, bár a másik cég látszólag rontja hírnevüket, így a panasszal élő ügyfelek számára világossá tehetik, hogy ők nem kérnek pénzt a magánhirdetőktől. Mint mondta, az ingatlanhirdetési portálok főként az ingatlanos cégek, pénzintézetek által az oldalakon elhelyezett reklámokból élnek, magánhirdetőktől pedig csak az extra szolgáltatásokért (például kiemelés) kérnek. Horváth Vera úgy látja, előbb-utóbb változnia kell a területet érintő szabályozásnak, de mivel a fogyasztók sokszor a papír alapú szerződéseket sem olvassák el, nem biztos, hogy ezzel megszűnnek a hasonló esetek.
Az ingatlan.com és az ingatlanbank.hu oldalakat ingatlanforgalmazó cégek üzemeltetik, ezek működésére rálát a Magyar Ingatlanszövetség, a kizárólag interneten tevékenykedőkére azonban nem - mondta el a MAISZ elnöke. Mehrli Péter leszögezte: a szövetség a szakmai érdekeit képviseli és nem a lakosságét. A két említett portál mögött szakemberek állnak, a csak a weben működők viszont akár húst is árulhatnának, hiszen nincs kapcsolatuk az ingatlanszakmával.
Az ingatlan.com 11 éve azzal a céllal jött létre, hogy az összes magyarországi ingatlanhirdetés szerepeljen az adatbázisában, hogy aki ingatlant keres vagy kínál, gyors és hatékony szolgáltatást kapjon. Mi kifejezetten büszkék vagyunk arra, hogy a mi tevékenységeink közt soha nem szerepelt ingatlanforgalmazás - mondta ek Korbuly Krisztián, az üzemeltető Arkon Zrt. vezérigazgatója. Akik nem csak a hirdetési piacon érdekeltek, azok nyilván nem függetlenek és nem egyformán érdekük a hirdetési szabályzatnak megfelelő minden hirdetést befogadni. Külön problémát jelentenek az olyan gyűjtőportálok, melyek lényegében olyan online perselyek, amik látszólag olcsóbb, vagy első ránézésre ingyenes szolgáltatást kínálnak, de lényegében nem adnak semmit. Ezeknek egy része kifejezetten bevezetett, megbízható brand-nevek kis módosításával tévesztik meg a fogyasztókat - vélte a vezérigazgató.
A hirdetési oldalakat áttekintve feltűnő, mennyire különbözik az oldalakon feltüntetett információ mennyisége. Míg bizonyos portálokon csak néhány bekezdésben ismertetik a felhasználási feltételeket, addig más helyeken a teljes felhasználási szabályzat elérhető. Sok esetben nem található meg az üzemeltető telefonszáma vagy e-mail címe sem. Az elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó 2001. évi CVIII. törvény szerint a szolgáltató köteles közzétenni többek között a cég nevét, székhelyét vagy telephelyét és az elérhetőségi adatokat, különösen az e-mail címét. Nem tanácsos olyan cég szolgáltatását igénybe venni, amely nem tesz eleget ezeknek a követelményeknek, illetve nem hozza kinyomtatható formában nyilvánosságra a felhasználás feltételeit.
Információink szerint az ingatlandepo.com-mal ügyével a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is foglalkozott, de megjelenésünkig nem kaptunk választ az erre vonatkozó kérdéseinkre.
