A feszültségek fékezték a működőtőke-beáramlást, de Európa vonzó maradt – kiderült hazánk tényleges helye a rangsorban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár a gazdasági nehézségek és a geopolitikai feszültségek miatt csökkent tavaly az Európába érkező külföldi működőtőke-befektetések (FDI) volumene, a kontinens iránti hosszú távú bizalom továbbra is erős. Az egyes régiók és iparágak vonzereje ugyanakkor látványos átrendeződést mutat. Az EY European Attractiveness Survey 2026 című kutatásból kiderült, hogy 2025-ben az egy évvel korábbihoz képest 7 százalékkal kevesebb külföldi befektetéssel finanszírozott projekt valósult meg Európában.
A felmérés szerint a csökkenés okai egyértelműek, ugyanis tízből négy döntéshozó szerint a geopolitikai feszültségek és konfliktusok jelentik a kontinens tőkevonzó erejét fenyegető legfontosabb kockázati tényezőt a következő három évben. Az emiatt aggódók aránya jelentősen nőtt, egy évvel korábban a válaszadók több mint harmada, azt megelőzően pedig még csak a negyede tartozott ebbe a körbe. Szintén bő egyharmad azok aránya, akik a lassú gazdasági növekedést, a növekvő államadósságot, valamint az energiaárak által hajtott inflációt tartják a legnagyobb kihívásnak.
A kutatás azonban arra is rávilágít, hogy mindezek, illetve a globális bizonytalanság ellenére Európa továbbra is stabil és vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a térség tavaly a csökkenés ellenére is több mint 5000 új beruházást vonzott. Ráadásul a megkérdezett vezetők többsége arra számít, hogy Európa tőkevonzó képessége a következő három évben tovább javul majd. A topmenedzserek bíznak a régió hosszú távú erősségeiben, többek között a fejlett infrastruktúrában és a jelentős piaci potenciálban.
A nagyberuházások határozták meg a magyar FDI-projekteket
A tőkebeáramlás célpontjai között már megfigyelhető egyafajta átrendeződés. Ezt jól szemlélteti, hogy míg a hagyományos FDI-célpontok vonzereje csökken, addig Dél-, Közép- és Kelet-Európában új növekedési központok formálódnak. Ezeknek a régióknak a fejlődését a kedvező munkaerőköltségek, az elérhető ipari területek, a folyamatos infrastruktúra-fejlesztések és az egyre erősebb digitális ökoszisztémák támogatják.
Tavaly Lengyelországban, Spanyolországban, Romániában és Törökországban is számottevően emelkedett a beruházási projektek száma, miközben Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban kétszámjegyű visszaesést mértek. Összességében ugyanakkor változatlanul ez utóbbi három országban landol a legtöbb FDI.
„A felmérés alapján Magyarország a 16. legvonzóbb befektetési célország lett Európában tavaly, 73 bejelentett projekttel. Ez enyhe csökkenést jelent az előző évben nyilvánosságra hozott 80 FDI-befektetéshez képest. A beruházásokat itthon egyértelműen a nagy fejlesztések dominálták, aminek eredményeként projektenként átlagosan közel 300 munkahelyet jelentettek be” – emelte ki Ésik Róbert, az EY Európa, Közel-Kelet, India és Afrika (EMEIA) térség helyszínkiválasztási tanácsadásért és állami támogatásokért felelős partnere.
A nyertesek között a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar
Az Európán belüli átrendeződés az egyes iparágak esetében is tetten érhető. A tartós strukturális problémák, az emelkedő gyártási költségek, a magas energiaárak és az egyre erősödő globális verseny miatt a tradicionális ágazatokban csökkent a beáramló FDI volumene. A projektek száma az egészségiparban negyedével, a vegyiparban ötödével, az autóiparban pedig tizedével esett vissza az elmúlt év során.
A gyorsan fejlődő ágazatokban – a továbbra is óvatos befektetői hangulat ellenére – növekszik az invesztíciós aktivitás, és erősödni látszik a kontinens innovációs potenciálja. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó FDI-projektek száma például megduplázódott tavaly, ami több mint 14 ezer új munkahelyet jelent. Hasonló volumenű bővülés történt a védelmi iparban is, ahol közel 7 ezer pozíciót jelentettek be. Az alacsony karbonkibocsátású energetikai szektorban megvalósuló külföldi működőtőke-befektetések révén elindult projektek száma negyedével nőtt 2025-ben, tovább erősítve Európa szerepét a zöldberuházások egyik vezető célpontjaként.
