Brüsszel meghátrált: elkészült a történelmi energiaterv, de egy tagállam nemet mondott – veszélybe került az ezermilliárdos projekt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen felpuhították az EU-tagállamok azt a brüsszeli tervet, amely az elektromos hálózatok üzemeltetőitől vont volna el forrásokat közös energetikai beruházások finanszírozására. A változtatás hátterében elsősorban Svédország ellenállása áll, amely korábban még az áramexport korlátozásával is fenyegetőzött.
Az Európai Bizottság még 2025 decemberében állt elő azzal a tervvel, hogy az úgynevezett torlódási bevételek egy részét kötelezően közös uniós energetikai projektek finanszírozására kellene fordítani.
Ezek a bevételek akkor keletkeznek, amikor a hálózat kapacitáskorlátai miatt az áram nem tud szabadon eljutni a nagy keresletű térségekbe, ami jelentős pluszjövedelmet termel a hálózatüzemeltetők számára.
Brüsszel eredeti elképzelése szerint a fel nem használt torlódási bevételek 25 százalékát olyan nagy, határokon átnyúló beruházásokra kellett volna fordítani, mint az országokat összekötő villamosenergia-kábelek és interkonnektorok. Ezek kulcsszerepet játszanak a megújuló energiaforrások rendszerbe integrálásában, valamint a gyorsan növekvő villamosenergia-igény kielégítésében, amelyet többek között az adatközpontok és az ipari elektrifikáció hajt.
A Reuters által megszerzett tárgyalási dokumentum szerint azonban a tagállamok jelentősen enyhítették a szabályokat. Az új kompromisszum alapján a nemzeti hálózatüzemeltetőknek egyáltalán nem kellene átadniuk az országon belüli villamosenergia-kereskedelemből származó torlódási bevételeiket.
Brüsszel végre rádöbbent, hogy energiaválság van: új eszközökkel segítené az ipart és a fogyasztókat
Az európai gázár 48 százalékkal, a Brent olaj ára 41 százalékkal haladja meg az iráni háború előtti szintet. Az energiaárak emelkedését koordinált uniós fellépéssel kezelné az Európai Bizottság, elsősorban adó- és díjcsökkentésekkel próbálná tompítani az energiaárak sokkját.
A határokon átnyúló kereskedelemből származó bevételek esetében is jelentős csökkentés történt:
- az eredeti 25 százalék helyett kezdetben csupán 10 százalék kerülne közös uniós projektekhez;
- ez az arány pedig csak fokozatosan emelkedne 25 százalékra 2030-ig.
Brüsszel egyedül nem tudja megerősíteni az elektromos hálózatot
A módosítás komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió honnan teremti elő a szükséges forrásokat a jövő energetikai beruházásaira. Az EU becslése szerint 2040-ig mintegy 1,2 ezermilliárd eurónyi hálózatfejlesztésre lesz szükség ahhoz, hogy a rendszer képes legyen kezelni a növekvő energiaigényt és a megújuló termelés bővülését.
A vita középpontjában Svédország állt. Stockholm az egyik legélesebb kritikusa volt a bizottsági tervnek, és korábban arra figyelmeztetett, hogy akár korlátozhatja az elektromos energia exportját a szomszédos országok felé, ha a javaslat változatlan formában valósul meg.
A skandináv ország jelentős exportőrnek számít, villamos energiát szállítva többek között Németországba, Dániába és Finnországba is.
A svédeknek komoly anyagi érdekeik is fűződnek az ügyhöz. Az ország 2025-ben mintegy 30,5 milliárd svéd korona, vagyis körülbelül 3,3 milliárd dollár torlódási bevételt könyvelhetett el.
A tagállamok energiaügyi miniszterei várhatóan június 26-án véglegesítik közös álláspontjukat. Ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások az Európai Parlamenttel a jogszabály végleges szövegéről.
Brüsszel energiaválságra készül: bemutatta a stratégiát, hogyan lehet spórolni a rezsin
Brüsszel hatalmas megtakarítást remél új tervétől, amellyel csökkentené az energiaköltségeket. Az Európai Bizottság erősebb elektromos hálózatokat hozna létre, fellendítené a határokon átnyúló energiakereskedelmet, valamint felgyorsítaná a fűtési és hűtési szektor dekarbonizációját, a magántőke bevonását és az energiaágazat digitalizációját.
