Pofont kapott Magyarország Brüsszelből: az EU a külföldi láncok mellé állt az árrésstop miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió Bírósága szerint uniós jogot sértettek azok a magyar intézkedések, amelyek kötelező árkedvezmények biztosítására kötelezték a nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat – írja a Bloomberg.
A luxembourgi testület csütörtökön kimondta, hogy a szabályozás aránytalan volt, és hátrányosan érintette a külföldi tulajdonú üzletláncokat.
Az ügy a német tulajdonú Penny Markethez kapcsolódik, amelyet azért bírságoltak meg a magyar hatóságok, mert egy ellenőrzés során nem voltak elérhetők a polcokon bizonyos, államilag előírt akciós időszak alá tartozó termékek, köztük italok és gyümölcsök.
Az Európai Unió Bírósága szerint a magyar szabályozás nem felelt meg az arányosság követelményének.
Az ítélet indoklása szerint a kormány által hivatkozott cél, vagyis az infláció mérséklése és a fogyasztói árak csökkentése nem indokolta a bevezetett intézkedéseket, különösen azért, mert a vidéki lakosság jelentős része nem is fér hozzá a nagy áruházláncok üzleteihez, amelyek elsősorban a városokban működnek.
A bíróság arra is rámutatott, hogy a szabályozás főként a nagy, jellemzően külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi láncokat érintette, ami torzíthatta a piaci versenyt.
A cikk megjegyzi, hogy az ítélet politikailag is érzékeny időszakban született, mivel
a Tisza-kormány nemrég jelezte, hogy törvényjavaslatot nyújt be a védett üzemanyagárak kivezetésére.
Az Orbán-kormány korábban több alkalommal is árkorlátozásokkal próbálta mérsékelni az inflációt, beleértve az alapvető élelmiszerekre és egyes üzemanyagokra vonatkozó intézkedéseket.
Orbán Viktor 2025. február 26-i évértékelő beszédében bírálta a kereskedelmi láncokat az alapvető élelmiszerek árának emelkedése miatt.
A volt kormányfő akkor arra utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy egyezzen meg a kereskedőkkel az áremelkedések megfékezéséről, és jelezte: amennyiben ez nem sikerül, hatósági beavatkozás következik.
Az árrésstopot 2025 márciusában vezették be a nagy árbevételű kiskereskedelmi láncok részére, majd fokozoatosan terjesztette ki különböző termékek árazására. A szabályozás legfeljebb 10 százalékos árrést engedélyezett számos alapvető termék esetében.
Nem sokkal később az üzemanyagpiacon is rendkívüli intézkedésekre került sor. Az iráni konfliktus nyomán megugró világpiaci olajárak miatt a kabinet 2026. március 10-én bevezette az úgynevezett védett üzemanyagárakat. A rendelet a 95-ös benzin literenkénti árát 595 forintban, a gázolajét pedig 615 forintban maximálta.
A szabályozás egyik legfontosabb eleme a „nulla árrés” előírás volt. Ennek értelmében a védett áras üzemanyagok esetében a nagykereskedelmi ár nem haladhatta meg a kiskereskedelmi árat, vagyis a benzinkutak gyakorlatilag árrés nélkül értékesítették az érintett termékeket.
Az Orbán-kormány az intézkedéseket az infláció elleni küzdelemmel és a lakosság védelmével indokolta.
