Sok a muszáj-Herkules a hazai cégek között: a legtöbben a mának élnének, és csak kényszerből vásárolnak zöld energiát – egy ágazat tartja csak magát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj szakaszába lépett a vállalatok fenntarthatósági gondolkodása: a K&H Bank fenntarthatósági indexe szerint a cégek továbbra is aktívan alkalmaznak fenntarthatósági intézkedéseket, ugyanakkor egyre óvatosabban közelítenek a hosszabb távú célokhoz. Az összesített index 2026 első félévében 36 pontot ért el, ami gyakorlatilag változatlan az előző félévi 35 ponthoz képest.
A részmutatók azonban jelentős átrendeződést mutatnak. Az aktivitásindex 34-ről 38 pontra emelkedett, vagyis a vállalatok a gyakorlatban továbbra is tesznek lépéseket a fenntarthatóság érdekében. Ezzel szemben az attitűdindex történelmi mélypontra, 62 pontra süllyedt, ami arra utal, hogy a vállalatok egyre kevésbé tekintenek a fenntarthatóságra stratégiai vagy üzletfejlesztési lehetőségként.
A kutatás eredményei nem azt mutatják, hogy a vállalatok hátat fordítanának a fenntarthatóságnak. Sokkal inkább azt látjuk, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben egyre inkább felértékelődnek azok az intézkedések, amelyek közvetlen működési előnyöket vagy költségmegtakarítást eredményeznek
– mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Egyre kevesebben látnak üzleti lehetőséget a fenntarthatóságban
A szemléletváltás több mutatóban is megjelenik. A kutatás szerint minden vizsgált területen visszaesett azok aránya, akik jelentős üzleti lehetőséget látnak a fenntarthatósági alkalmazkodásban.
A hosszú távú profitabilitás javulásában például már csak a vállalatok 22 százaléka lát komoly potenciált. Jelentősen csökkent a fenntarthatósági szempontok szerepe a beruházási döntésekben is:
egy évvel ezelőtt a cégek 24 százaléka tartotta ezeket fontos vagy nagyon fontos tényezőnek, ma már csupán 18 százalékuk.
A háttérben több, a vállalati döntéshozatalt befolyásoló folyamat állhat. Az Európai Unió Omnibusz-csomagja jelentősen szűkítette a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalatok körét, miközben világszerte
- a versenyképességi
- és geopolitikai
szempontok kerültek előtérbe. A fenntarthatóságtól való távolságtartást mutatja az is, hogy a vállalatok mindössze 38 százaléka érzi magát érintettnek a karbonsemlegességi törekvésekben, míg fél évvel korábban még 46 százalékuk nyilatkozott így.
A kutatás készítői szerint az elmúlt időszak gazdasági és szabályozási bizonytalansága is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vállalatok óvatosabban viszonyulnak a hosszabb távú fenntarthatósági célokhoz.
A mindennapokban továbbra is erősek a zöld megoldások
A stratégiai mutatók gyengülése mellett ugyanakkor a napi működéshez kapcsolódó fenntarthatósági aktivitás továbbra is erős.
A vállalatok 97 százaléka alkalmaz szelektív hulladékgyűjtést, 92 százalék csökkenti a papírfelhasználást, 77 százalék energiatakarékosabb eszközöket használ, míg 74 százalék tett lépéseket energiafelhasználása mérséklésére.
A gyorsabban megtérülő intézkedések ugyanakkor jóval népszerűbbek, mint az összetettebb megoldások.
Minősített zöld energiát jelenleg a cégek mindössze 2 százaléka vásárol, karbonkreditet pedig csupán 3 százalékuk használ.
A mezőgazdasági cégek az élen járak
A kutatás arra is rámutatott, hogy a fenntarthatósági teljesítményben továbbra is a legnagyobb vállalatok járnak az élen, ugyanakkor a közepes méretű cégek is egyre inkább felzárkóznak. Különösen figyelemreméltó a mezőgazdasági vállalkozások eredménye: fenntarthatósági indexük 44 pontra emelkedett, ami az ágazat eddigi legmagasabb értéke.
A kutatás szerint ennek hátterében az állhat, hogy a klímaváltozás fizikai kockázatai ebben a szektorban már közvetlenül is érzékelhetők.
Az aszályos időszakok és a szélsőséges időjárási események egyre több vállalat számára jelentenek kézzelfogható üzleti kihívást, ami erősítheti a fenntarthatósági szempontok gyakorlati jelentőségét.
A K&H fenntarthatósági index eredményei alapján így a vállalati fenntarthatóság nem visszaszorulóban van, hanem átalakulóban: a cégek egyre inkább a közvetlen üzleti előnyöket hozó megoldásokra koncentrálnak, miközben a hosszabb távú stratégiai döntések terén kivárás figyelhető meg.
